Translate

2010. január 12., kedd

Gyorsan!!!! Marhahús paprikával és osztrigaszósszal



Mániákus felhalmozó vagyok. Több kiló liszt, cukor, tészta, 30 tojás, legalább 6 liter tej és 10 liter ásványvíz sorakozik a polcaimon. A fagyasztóról ne is beszéljünk...Simán túlélnénk egy havi ostromot. Igy csinálta a nagymamám is, a mamám is, valószínűleg én is a zsigereimben hordozom, hogy mindig legyen tartalék. Nálam a gyűjtőszenvedély azzal is párosult, hogy nem kifejezetten alapélelmiszerekből is hatalmas készletet gyűjtöttem be. Van itthon hajdinalisztem, kaffirlime-levelem, feketebabom, mindenféle szószom, mert hátha.... Hátha pont az kell.

Most pont az kellett. Osztrigaszósz és bébikukorica, amit egy Lidl-es ázsiai akcióban vettem kifejezetten jutányos áron és végre fel is használtam őket. A szilvaszószt még csak nézegetem, bár találtam egy pár jó receptet arra is...

A következő kínai recept tényleg 15 perc alatt kész, megbízható helyről, a Nélkülözhetetlen ázsiai szakácskönyvből származik.

Hozzávalók

50 dkg marhahús (lehetőleg marhafartő)
1 evőkanál szójaszósz
1 kissé felvert tojásfehérje
1/4 teáskanál őrölt feketebors
2 evőkanál földimogyoróolaj
1 evőkanál frissen reszelt gyömbér
1/4 teáskanál ötfűszerkeverék
1 rombuszformára vágott piros kaliforniai paprika
2 vékonyan felszeletelt szárzeller (ez el is maradhat)
1 kis üveg bébikukorica
2 evőkanál osztrigaszósz
2 ferdén felszeletelt újhagyma

A húst hosszú, vékony csíkokra vágjuk. Összekeverjük a tojásfehérjét, a szójaszószt, a kukoricalisztet és a borsot, hozzáadjuk a húst, beleforgatjuk, hogy bevonja.

Egy wokban (én egy vastagfalú Tefal-serpenyővel dolgoztam, mert a wokban nagyon leragadt) felhevítünk 1 evőkanál olajat. Hozzáadjuk a gyömbért, az ötfűszer-keveréket, a paprikát,a zellert és a kukoricát és magas hőfokon kevergetve sütjük 2 percig vagy amíg éppen kezd megpuhulni. Kivesszük a wokból és melegen tartjuk.

A maradék olajat felhevítjük a wokban és adagonként megpörköljük a húst, de nem sütjük át.

Az összes húst és a zöldségeket visszatesszük a wokba, és hozzáadjuk az osztrigaszószt. Magas hőfokon keverve sütjük, amíg a hús átsül és a szósz felforrósodik. A tűzről levéve, újhagymával megszórjuk és azonnal tálaljuk.

2010. január 9., szombat

Világ gulyásai egyesüljetek!




Régóta terveztem, hogy írok egy kis összefoglalót a nemzetközi gulyás-variációkról, amelyek a legváltozatosabb formában alakítják át a magyarok által az egyik "legmagyarabbnak" tartott ételt. Francia gasztroblogokon 10 receptet találtam a témában, ezek közül a díjnyertes, 5 csillagos recept 1kg húsra számítva 6 sárgarépával és 6 paradicsommal dolgozik, jól megfűszerezve egy ágacska rozmaringgal és némi kakukkfűvel. Meg 3 marhahúsleveskockával. És ki ne felejtsük a krumplipürét mellőle.... A fórumon aztán néhányan felhívják recepttulajdonos figyelmét, hogy ez nem az eredeti gulyás-mert ahhoz nem kell püré... Ellenben hol a creme fraiche (tejszín) a tetejéről? De semmi baj, mert valaki leközölte a valódi gulyás receptjét: disznóhúsból, knédlivel tálalva, ahogy azt egy eredeti szlovák ételnél szokás. Majd megérkezett cseh variációban is-majoránnás marhapörkölt formájában. A kegyelemdöfést egy idegenbe szakadt honfitársunk adta meg, aki szerint ezeknek semmi közük a mi gulyásunkhoz, mert abban minimum 1 kg bab van.

Ennyit a bloggerekről, nézzük a hivatásos szakácsokat. Paul Bocuse ugyancsak nélkülözhetetlennek talál belőle egy kis kakukkfüvet. A GoodFood felhívja a figyelmünket, hogy feltétlenül spanyol pirospaprikával dolgozzunk, mert kizárólag azzal az igazi.

Végül a kedvencem: A La table de monde néven futó igazán színvonalas francia gasztrooldal is megemlíti nemzeti ételünket...Harry Potter kedvenc receptjei között. A Harry Potter és a Tűz serlege 23. fejezetében szerepel a következő mondat, francia fordításban "Percy fronca les sourcils et Harry étouffa un rire dans son assiette de goulasch". - azaz "Harry beleprüszkölt pörkölttel teli tányérjába. Percy rosszallóan összevonta szemöldökét." (Szegény Tóth Tamás Boldizsár, aki a magyar fordítást készítette, gondolom, tisztában volt vele, hogy angol barátaink nem egészen ugyanazt értik gulyáson, mint mi, úgyhogy ő fordításában pörkölt szerepel). A francia oldalon örömmel üdvözlik a roxforti manók gulyását, ami a következő képen látható.. Háááát...


Goulash

Ha a nemzetközi gulyásirodalom többi opusára is kíváncsi valaki, forduljon bizalommal a Wikipédiához. De most következzen az én receptem-csipetkével, zöldségekkel, krumplival, amit most nem pürésítenék...


Hozzávalók:

1 kg marhahús (marhalábszár vagy lapocka)
8 dkg zsír
30 dkg vöröshagyma
70 dkg burgonya
1 nagy szál sárgarépa
1 szál fehérrépa
1 evőkanál pirospaprika
1 kávéskanál köménymag
2 gerezd fokhagyma
só (1, 5 teáskanál-de ízlés szerint)
bors
1 paradicsom, 1 zöldpaprika (nyáron)
1 kis csokor petrezselyem

A csipetkéhez

250 gramm liszt
3 tojás

Megtisztítjuk és hasábokra vagy karikákra szeleteljük a sárgarépát és a fehérrépát. Meghámozzuk és kb. 1,5-2cm-es kockákra daraboljuk a burgonyát. A megtisztított hagymát és a fokhagymát finomra aprítjuk, a húst 1cm-es kockákra vágjuk. A zsírt felforrósítjuk és a vöröshagymát aranysárgára pirítjuk benne. Hozzáadjuk a pirospaprikát és a húst, és addig hagyjuk a tűzön, amíg a hús kifehéredik. Ezután megsózzuk, borsozzuk,beleszórjuk a köménymagot és a fokhagymát. Jól összekeverjük és egy kis vizet öntünk hozzá. A paprikát és a paradicsomot nagyon apróra vágva beletesszük-ha van darált pirospaprikánk, abból is tehetünk bele egy ki kanállal.Lefedjük és kis lángon kb. másfél óráig pároljuk.

Közben elkészítjük a csipetkét. A lisztet és a tojást csipetnyi sóval összegyúrjuk. Ha nagyon kemény a tészta, tehetünk hozzá vizet. Ezután hagyjuk egy kicsit szikkadni. Én ki szoktam egy kicsit nyújtani, nem túl vékonyra és így csipegetek belőle minél kisebb darabokat, de elvileg nyújtás nélkül is megy. Ezután tiszta konyharuhán hagyjuk száradni egy kicsit.

Amikor a hús majdnem puha, zsírjára sütjük, hozzátesszük a répákat és 2-3 percig együtt pároljuk. Ezután felöntjük másfél liter vízzel és belerakjuk a burgonyát is. Ha a burgonya megpuhult, befőzzük a csipetkét. Amikor a csipetke is puha, kész a gulyás. Apróra vágott petrezselyemmel megszórjuk.


2010. január 7., csütörtök

Galette des rois 2.- a demokrácia jegyében




Vízkereszt, tehát galette des rois. Aki kíváncsi a történetére, most már a Gasztrotippen is elolvashatja. Kicsit változtatni akartam a recepten, mert karácsony előtt vettem egy új francia gasztroújságot és találtam néhány ötletet a galette megújítására. A címe Gourmande! és az aSophie Dudemaine jegyzi, aki Franciaországban a mi Stahl Juditunknak felel meg. Sophie több szakácskönyvet adott ki, a "La cuisine de Ducasse par Sophie" azaz "Ducasse konyhája Sophie szerint" nekem is megvan. (ehhez Alain Ducasse a nevét, sőt mi több az arcát is adta, a borítón ő is ott van Sophie mellett). A receptek pedig tényleg használhatóak, nem véletlenül nyert nemzetközi díjat a szakácskönyv. Ez az újságra is igaz, egyszerű receptek, extra alapanyagok nélkül-de azért az elrugaszkodottabbak is találnak kedvükre valót- például csigával töltött, leveles tésztából készült csigát...

Galette des rois receptje arányaiban kicsit más, mint a régi receptemé, de a főbb alapanyagok megegyeznek. Édesebb, ezért a régi receptemet használtam. Többféle variációt is közöl a galette színesítésére, a további ízesítőket a mandulás krém tetejére kell szórni. Nekem a málnás-pisztáciás töltelék tetszett, a férjem a kandírozott narancshéj-csokoládé mellett tette le a voksát, fiam az almás-mazsolásra szavazott. Purista lányomnak a sima mandulás változat ízlik legjobban. Kisfiam nem nyilatkozott, úgyhogy négy részre osztottam a galette-t és mindegyik negyed más ízű lett. Ettől aztán kicsit hepehupás lett a lepény, de mindegyik variáció finom lett.

Persze, a málnás lett a legjobb, csak egy kicsit sok levet eresztett.....

Az alaprecept a tavalyi galette-nél található, a töltelékek Sophie ötletei alapján a következőek:

Csokoládés változat

70 gramm kandírozott narancshéj és 70 gramm apróra vágott keserű csokoládé

Málnás-pisztáciás változat

120 gramm friss vagy fagyasztott málna és 70 gramm tisztított, natúr pisztácia

Almás változat

egy savanykás alma vékony szeletekre vágva és 50 gramm előzőleg rumba áztatott mazsola



Francia meleg lencsesaláta



Új év- új külső. Nem január 1-én, hanem Vízkeresztkor, hogy azért nevezetes nap legyen. Akinek kedve és ideje van feltétlenül süssön egy galette des rois-t! Ja, és gazdagok leszünk. Ha a lencsén múlik, akkor biztosan. Találtam egy meleg lencsesaláta receptet az egyik kedvenc francia oldalamon és nagyon jó lett-ezt ettük szilveszterkor, csak még nem volt időm blogolni. Egytálételnek is beválik.

Eredetileg Puy lencséből készül, nekem egy zacskó lentillon rosé-m (rózsaszín lencse, de úgy rózsaszín, ahogy a vöröslencse vörös...) volt itthon, amit még a nyaralás alatt vettem Franciaországban. Most kiderítettem a net-en, hogy ez egy nagyon ritka fajta, csak egy helyen termesztik és édesebb a többi lencsénél. (úgyhogy folyt. köv.) Ennél a salátánál jobb lett volna a borsos ízű Puy vagy a közönséges barna lencse, előbbit nem kell áztatni, utóbbi viszont mindenképpen álljon legalább 4 órát vízben főzés előtt.


Hozzávalók

200g lencse
2 kicsi lilahagyma vagy salottahagyma
2 szál kakukkfű
150 gramm kockákra vágott baconszalonna
1 kávéskanál dijoni mustár
1,5 dl olívaolaj (dióolajjal a legjobb)
0,5 dl borecet
egy kis csokor petrezselyem
őrölt bors

A lencsét megmossuk és háromszoros mennyiségű kakukkfűvel és borssal ízesített vízben megfőzzük, sózni nem szabad. (időt nem tudok mondani, körülbelül forrástól számított 30 perc) Figyelni kell, hogy puha legyen, de ne essen szét. Közben elkészítjük a vinaigrette-t: a mustárt habverővel jól összekeverjük az ecettel, sóval, borssal és kis adagokban hozzáadjuk az olajat. A felaprított hagymát és petrezselymet a meleg lencséhez adjuk és alaposan összekeverjük a vinaigrette-el. Végül ropogósra sütjük a szalonnát és a saláta tetejére halmozzuk. Melegen tálaljuk.

2010. január 1., péntek

Korhelyleves-zenei ajánlattal



Csendes szilveszterünk van. Zenét hallgatunk, borozgatunk. Számtól függően változik a hangulat. A teljesség igénye nélkül 10 dal, amit most nagyon szívesen hallgattam:


És van korhelyleves is. Hozzátartozik a Szilveszterhez. Viszonylag hamar, akár 1 órán belül is elkészül, ha "szükség van rá", de melegítve , mint minden káposztás étel, sokkal jobb. A káposztát nem kell kimosni, de ha nagyon savanyúnak találjuk, érdemes egyszer átöblíteni.
Ez egy 4 személyes adag, én legalább a dupláját szoktam készíteni. Hargitai György receptje,csak koriandermaggal egészítettem ki, ami majdnem minden savanyúkáposztás ételbe jó.

Hozzávalók

1 közepes fej hagyma
3 evőkanál olaj
50 dkg savanyúkáposzta
1 teáskanál pirospaprika
1 kávéskanál frissen őrölt feketebors
fél kávéskanál koriandermag
3 pár virsli
1 kiskanál só
2 evőkanál liszt vagy keményítő
2 dl tejföl

A hagymát apró kockákra vágjuk. A káposztát felaprítjuk -ne nagyon apróra, negyedelni a legjobb. Az olajat felforrósítjuk és a hagymát megpároljuk. Lehúzzuk a tűzről, elkeverjük benne a pirospaprikát. Hozzáadjuk a savanyúkáposztát, jól összekeverjük és felöntjük 1,5 liter vízzel. Babérlevéllel, korianderrel, borssal fűszerezzük és megsózzuk. Felforraljuk majd fél óráig főzzük. (ez a káposztától függ, meg kell puhulnia, de nem szabad szétfőzni) Ezután hozzáadjuk a karikára vágott virslit, 4-5 percig főzzük.

A lisztet jól eldolgozzuk a tejföllel, kis vizet is tehetünk hozzá, ha nagyon sűrű lenne. Egy merőkanál forró levessel összedolgozzuk, majd szűrőn át a levesbe öntjük. 2-3 percig forraljuk, de tovább semmiképpen.

Boldog újévet kívánok minden kedves Olvasómnak!





Related Posts with Thumbnails

Copyright

Az oldalon megjelenő fotók és írások a szerző tulajdonát képezik. Azokat kizárólag engedéllyel, a forrás megjelölésével lehet felhasználni.