Translate

2010. április 15., csütörtök

Látogatás a ch'ti-knél meg egy normand almaboros pacal




Bienvenue chez les ch'tis, azaz Isten hozott a ch'ti-k földjén. Észak-Franciaország, Picardie és Pas de calais lakóit nevezik ch'ti-nek ("sti"), akik a dél-franciák számára komikus és nehezen érthető dialektusban beszélnek. Bombasiker volt a francia (és amerikai ) mozikban a róluk készített film. Bár magyar szinkronnal is megjelent, sajnos, csak a franciául jól beszélők számára igazán mulatságos, akik eredeti nyelven tudják élvezni.

Ch'ti mondás szerint kétszer sírsz: egyszer, amikor megérkezel a ch'ti-k földjére és másodszor, amikor ott kell hagynod őket. Mi ugyan nem sírtunk, de bármikor visszamennénk.

Picardie, a Cote d'Opal és a Somme folyó torkolata ugyanis gyönyörű. Mers les Bains (mersz lé ben), a Belle époque-ban épült üdülőhely a szivárvány minden színében pompázó nyaralói vagy Cayeux sur mer köves tengerpartja olyan idegenforgalmi látványosságok, amiért érdemes útrakelni. De valójában a falusi turizmusra épül minden: a tengerparti lovaglásra, a nyitott farmokra, a golfra. És az ételekre is. (Néhány fénykép itt megtekinthető.)

Az óceán közelsége miatt persze elsősorban a halételekre. A halászoktól közvetlenül is vehetünk halat, nagyon olcsón juthatunk pl. barbue-höz (ez a rombuszhal közeli rokona és nagyon finom).
Halas lasagne-tól kezdve a halas choucroute-ig felhasználják mindenbe.

Picardie jellegzetes sajtja a maroille. Ez egy narancssárga penészbevonatú lágysajt, erős jellegzetes ízzel. Quiche-be vagy pizzára is teszik-héjában sült krumplit, hagymát, maroille-t és füstölt sonkát halmoznak a ch'ti pizza tetejére, melynek vékony tésztáját tejföllel kenik meg. (maroille helyett markánsabb camembert-tel is finom lehet)

Ugyancsak picarde specialitás a ficelle, ez egy sonkás-gombás-besameles mártással megtöltött palacsinta. A potjevleesch pedig egy fehér húsokat tartalmazó kocsonya (nyúl, borjú, sertés, csirke,) amihez főtt krumplit vagy almát adnak köretnek.

A legemlékezetesebb étel számomra mégsem egy picard specialitás volt, hanem a tripes

à la

mode de caen, a híres normandiai almaboros pacal, amit régóta meg akartam kóstolni. Nagyon finom volt, ezért álljon itt a receptje.

Pacal almaborral, caen-i módra ( 8 személyre)

Hozzávalók

3 kg tisztított marhapacal (lehetőleg "vegyes"-többféle marhagyomor-részből) kockákra vágva
1 darabokra vágott borjúláb
300 gramm karikára vágott sárgarépa
300 gramm felaprított vöröshagyma
2 gerezd felaprított fokhagyma
1 póréhagyma fehér része aprítva
egy ágacska kakukkfű
1 babérlevél
1 liter száraz almabor
fél liter száraz fehérbor
5 cl calvados (almapálinka)

A borjúlábat több darabra fűrészeljük ( vagy kérjük meg rá a hentest..,) és egy nagy fazék vízben forraljuk 2 percig. Ezután hideg vízzel öblítsük le. Egy nagy cserép-vagy tűzálló tál aljára tesszük a sárgarépát, a felaprított hagymákat-erre a borjúláb darabjait és a kockákra vágott pacalt. A tetejére dobjuk a kakukkfüvet és a babérlevelet, sózzuk, borsozzuk majd felöntjük a borokkal és a calvadossal. 145 fokra állítjuk be a sütő hőmérsékletét és 5 órát sütjük-főzzük a pacalt.



2010. április 10., szombat

VKFXXXIII.Sarimsakli bulgur köftesi-avagy bulgurkorma paradicsommártásban


Hosszú ideig fenntartásaim voltak a török konyhával szemben, igaz, nyomós érvem volt. Eddigi egyszeri isztambuli utazásom első napján ettem valamit, aminek egyenes következménye lett, hogy utána 5 napig már nem tudtam semmit.... A szó szoros értelmében megmérgeződtem. Úgyhogy évekig tisztes távolból figyeltem a kebabot és a lahmacunt, de aztán tavaly csak megtörtént az áttörés. A török "mártogatós" krémeknél nincs jobb. Aachenben találtunk egy helyet, ahol jobbnál jobb feta, paprika, dió és még sok más krémet árulnak-kóstolóval, ami után az ember felvásárolná a boltot. Chili és Vanília könyvében pedig annyi jó török recept van, hogy elkezdtem komolyan tanulmányozni a török konyhát.

Amikor Limara kiírását elolvastam, már tudtam, hogy Aline blogjában nézek receptet, aki ugyan francia, de török férjével és két kisfiával Törökországban él és onnan tudósít a helyi konyháról.

A burgul-korma azon ritka török ételek közé tartozik, amelyek majdnem teljesen zsírmentesek. A gyerekeknek is nagyon ízlett, a férjem szerint pedig az egyik legjobb vegetáriánus étel, amit eddig főztem.

Ez egy kis adag, ha főételnek esszük, 4 személyre duplázzuk a mennyiségeket.

Hozzávalók

A kormához

140 gramm burgul (lehetőleg finomabb szemű, de a nagyszemű is jó)
2 dl meleg víz
1 teáskanál paradicsompüré vagy paprikakrém (kihagytam)
1 tojás
fél teáskanál őrölt római kömény
100 gramm liszt

A paradicsommártáshoz

2 doboz 400g-os hámozott paradicsomkonzerv
1 evőkanál paradicsompüré
4-5 gerezd fokhagyma
1 kis csokor apróra vágott petrezselyem

A tálaláshoz

olívaolaj

A bulgurt összekeverjük a meleg vízzel és 15 percig állni hagyjuk. Ha nagyszemű bulgurunk van, akkor várjunk még egy kicsit, esetleg főzzük egy percig a mikrohullámú sütőben.
Egy fazékban tegyünk fel 5 l vizet a kormák kifőzéséhez. Ezután kezdjük el morzsolgatni, szabályosan dagasztani a bulgurt, amíg ragacsos masszát nem kapunk. (ha gyorsítani akarunk, turmixgéppel is meg lehet csinálni, így kevésbé authentikus, de biztos...). Adjuk hozzá a római köményt, a tojást, a sót és végül a lisztet. Száraz kézzel (ez nagyon fontos!) gyúrjunk belőle diónyi golyókat, kicsit lapítsuk el, majd az ujjunkkal csináljunk egy lyukat a közepükön.Gyűrű alakúak legyenek. Ezután forró, sós vízben forrástól számítva 15 percig főzzük őket-fel kell jönniük a víz tetejére.

Amíg a korma fő, elkészítjük a paradicsommártást. A hámozott paradicsomkonzervet ( daraboljuk össze kockákra), a paradicsompürét és a nagyon apróra vágott fokhagymát forraljuk össze. Sózzuk. A megfőtt kormákat szűrjük le, de a főzőléből tegyünk félre egy merőkanálnyit-ezzel öntjük fel a mártást. A kormákat tegyük a szószba, szórjuk meg petrezselyemmel és még legalább 5 percig főzzük. Forrón tálaljuk, egy kis olívaolajjal megspriccelve.

2010. április 1., csütörtök

Virágbriósok



Brüsszelbe a múlt héten beszökött a tavasz. Sajnos, úgy tűnik a tél meg sem hőkölt belé, mert ma reggel megint 5 fok volt. Ilyenkor pedig meleg, kelt kalácsot kell enni.

Egyik kedvenc francia gasztroblogomon-Nadjibellánál találtam egy gyönyörű brióst, amit azonnal meg akartam sütni. Csak.... Elromlott a mérlegem és nem tudtam kimérni a tészta hozzávalóit. A tejlekvárnak való sűrített tej pedig másfél órai forralás után is híg maradt. De a technika annyira érdekes, hogy mégiscsak megsütöttem. A kakaós-kókuszos kalács tésztáját dagasztottam be, mert ott mérleg helyett kanállal is ki lehet mérni az alapanyagokat, tejlekvár helyett pedig ugyancsak a saját kalácsom töltelékét használtam, csak a kókuszt hagytam ki belőle. Az eredmény kicsit "rusztikusabb" lett, mint Nadjibelláé, de nekem így is tetszett. Azért mégegyszer neki fogok rugaszkodni, mert az ő tésztája keményebbnek tűnik, ezért biztosan szebb lesz.

Hozzávalók (12 brióshoz)

lásd a kakaós-kókuszos kalácsnál ( fél kg liszttel dolgoztam), a krémnél is fele adagot készítsünk.
(lehet egy kicsit több cukorral készíteni a tölteléket, mert most a jégcukros szórás elmarad)

A tészta alapanyagait bedagasztjuk, majd 45 percig kelni hagyjuk. Ezután 12 golyót formázunk belőle és 10 percig kelesztjük. A lapokat kb. 10cm átmérőjű körökké nyújtjuk és megkenjük a kakaós krémmel. Újra golyót formázunk belőle, majd ismét körré nyújtjuk. Az a lényeg, hogy a kakaós töltelék a tészta közepében maradjon. (Ezt a legnehezebb kivitelezni, a legegyszerűbb módja, ha az elején a golyóból rögtön két azonos átmérőjű kört nyújtunk, összetapasztjuk őket és a széleit lezárjuk. Ezután még egy kicsit nyújtunk a körön, hogy szép sima legyen.)
Ezután egy ásványvizes kupakot nyomunk a kör közepébe-ez lesz a virág közepe, majd 12 helyen egészen a kupakig, bevágjuk a tésztát.


Páronként megsodorjuk a szirmokat és kettesével összefogjuk őket. Attól függően, hogy kifelé vagy befelé végezzük a sodrást, más-más virágbrióst kapunk.



A sütőt előmelegítjük 200 fokra ( légkeveréses sütőben 180 fok) Egy nagy tepsibe zsírpapírt fektetünk (vagy kizsírozott tepsibe) és belehelyezzük a virágokat. Még 20 percig kelesztjük őket. Tojással lekenjük és mákkal, darált mogyoróval vagy jégcukorral díszítjük a tetejét. 10-15 perc alatt megsül.




Related Posts with Thumbnails

Copyright

Az oldalon megjelenő fotók és írások a szerző tulajdonát képezik. Azokat kizárólag engedéllyel, a forrás megjelölésével lehet felhasználni.