Advent 1. Hamis krémes rumos mazsolával

Ádvent első vasárnapja. Koszorú és sütemény-folytatjuk a hagyományt, amit tavaly kezdtem el, minden adventi vasárnapot valamilyen édességgel köszöntünk. Ma egy kedves régi szomszédunk receptje alapján készült a hamis krémes, rengeteg mazsolával, aminek egy hagyományos krémesben helye nincs, de szerintem kifejezetten használ neki. A képen látható szarvas már a karácsonyi vásárról származik, Brüsszelben most egymást érik az ilyen rendezvények, hiszen egy hete maradt a belgáknak az ajándékozásig.

Hozzávalók

A tésztához

50 dkg liszt

12 dkg vaj vagy margarin

1 zacskó vaníliáscukor

2 evőkanál cukor

1 dl tej

1 zacskó szalalkáli

A krémhez

5 tojás

1 liter tej (8dl tejjel és 2dl tejszínnel még finomabb)

10 evőkanál porcukor (lehet kicsit több is, ha édesen szeretjük)

7 evőkanál rétesliszt (az eredeti recept szerint-lehet keményítő vagy 2 zacskó vaníliás pudingpor)

10 dkg mazsola

rum

1 vaníliarúd

180 fokra előmelegítjük a sütőt (légkeveréses 160 fok, gáz 2-3 fokozat). A szalalkálit feloldjuk a tejben, majd a tészta többi hozzávalójával jól összegyúrjuk ( ha túl kemény lenne, adjunk hozzá annyi tejet, hogy könnyen nyújtható legyen). 4 részre osztjuk. Megvajazott tepsi tetején kell sütni, úgyhogy jó vékonyra kell nyújtani és próbáljuk megközelíteni a tepsi méretét (nem olyan nagy baj, ha nem lesz szabályos-úgyis levágjuk a széleit). Halványsárgára sütjük a lapokat.

A mazsolát beáztatjuk a rumba. A krémhez a tejet (és a tejszínt) a felhasított vaníliarúddal felforraljuk.( én mindig vízfürdő felett csinálom), A tojások sárgáját kikeverjük a porcukorral, majd hozzáadjuk a lisztet (keményítőt vagy pudingport) és egy kicsi tejet, hogy simára tudjuk keverni. Folyamatos keverés mellett hozzáadjuk a forró tejhez, és addig főzzük, amíg be nem sűrűsödik. Ezután belekeverjük a lecsepegtetett mazsolát. Végül habbá verjük a tojások fehérjét és még melegen óvatosan beleforgatjuk a krémbe.

Még melegen 3 részre osztjuk a krémet és betöltjük a lapokat. Egy napig hűvös helyen pihentetjük, majd porcukorral megszórjuk és szeletekre vágjuk.

Hideg sültpaprika leves á la Gundel

Nem, nem egy szép piros paprikát tálaltam fel némi pirított zsemle és főtt tojás társaságában. A paprika a híres hideg sültpaprika levest rejti, amit Kalla Kálmán, a Gundel híres séfje talált ki és többek között Habsburg György és Eilika esküvőjén tálaltak fel a vendégeknek. Kalla KálmánÍzekre szedem az életem című könyvét akkor szoktam elővenni, ha külföldi vendégeket várunk és a vacsorának reprezentatív célja van. Ez a leves nagyon látványosan tálalható, finom és nem utolsósorban könnyű. Francia vendégeink szerint ez a magyar gazpacho. Brüsszelben most olcsó a kaliforniai paprika, otthon általában nem, de ha nem akarjuk paprikában tálalni, 2-3 db is elég lehet.

Hozzávalók (4 személyre)

5 darab piros kaliforniai paprika (szép nagy, szabályos alakú)

1 darab magyar sárga színű paprika

2 csésze (0,5 liter) szárnyas húsleves hidegen, lezsírozva

1 csésze (2,5 dl) natúr joghurt

só, frissen őrölt bors

2 evőkanál tökmagolaj (én olívaolajat használtam)

1 darab kockákra vágott zsemle (ciabatta is jó)

2 evőkanál pirított tökmag (tetszés szerint)

1 főtt tojás reszelve

fél csésze friss csíra (lucerna, hagyma-tetszés szerint)

ízlés szerint tehetünk bele fokhagymát, csípős paprikát, egy fél paradicsomot)

Négy pirospaprikának a hegyesebb végéből levágunk egy 2-3 cm-es részt és kikaparjuk a szárukat és az erüket úgy, hogy a száruk megmaradjon. Ezekbe a paprikákba töltjük majd a levest. A megmaradt piros paprikát, a levágott végeket és a sárga paprikát 200 fokos sütőben vagy forró olajban addig sütjük, amíg a héjuk megbarnul. Ekkor papírzícskóba vagy nejlonzacskóba tesszük, amit légmentesen lezárunk és állni hagyjuk 15 percig. A tasakból kivéve lehúzzuk a paprikák héját, kivesszük a csumáját, ereit, szárát. A sült paprikák húsát turmixgépbe tesszük, hozzáöntjük a joghurtot, húslevest, olajat és jól elturmixoljuk. Sóval, borsssal ízesítjük.

Tálalás

A kivájt paprikát a nyílásával felfelé tartjuk és megtöltjük a levessel. Egy előhűtött mélytányért ráborítunk a megtöltött paprikanyílására és tányérral együtt megfordítjuk. A paprika így a tányér közepén áll és nem folyik ki belőle a leves. A paprikák köré szórjuk a levesbetétnek szánt anyagokat, reszelt tojást, pirított zsemlét, csírákat, tökmagokat. Tálalásnál megfogjuk a paprika szárát, jobbra-balra kicsit elmozdítjuk és lassan kiemeljük a paprikát a tányérból. A leves a vendégünk előtt tölti meg a tányért. A paprikákat kistányérra tesszük és elvisszük.

Kalla Kálmán szekszárdi Kékfrankos Rosét (2001) ajánl hozzá Dúzsi Tamás pincéjéből. Brüsszelben sajnos szinte alig lehet magyar borokat kapni, ezért mi egy francia bortválasztottunk, amit tavalyi Provence-i kirándulásonk során szereztünk be Alain Combardpincéjében.

Sheila pudingja

Ma egész nap főztem-esett ugyanis az eső, ami Brüsszelben a normálállapot. Amint eláll, azonnal irány kifelé, gyorsan kiélvezni minden esőmentes pillanatot. De ma nem állt el.

Úgyhogy holnapra choucroute-ot készítettem, vacsorára sütőtöklevest Chili és Vanília receptje alapján és megsütöttem Limara vajas kiflijét. Ebédre pekingi levest főztem (otthon erős-savanyú leves néven fut) és utána egyik kedvencünket sütöttem meg Jamie Oliver A pucér szakács visszatér című könyvéből.

Az eredeti receptben őszibarack szerepel, de én mindig vegyes gyümölcsből csinálom (banán, körte, alma volt itthon) és mindenképpen teszek bele friss vagy fagyasztott bogyós gyümölcsöket. Forrón tálalom vaníliafagylalttal. Most "dame blanche" volt itthon, ami belga specialitás és vaníliafagylaltot takar csokoládészósszal.

És, hogy miért Sheila pudingja? " Én neveztem el Sheila pudingjának, mulatságból....dehát közismerten vicces fickó vagyok." (Jamie Oliver) Hát ezért. Hmmmmm.

Hozzávalók

6 felezett, kimagozott őszibarack (az eredeti recept szerint)

- nálam 1 banán, 2 körte, 1 alma-hámozva, szeletekre vágva és egy marék fagyasztott málna

4 púpozott kávéskanál kristálycukor

1 félbevágott vaníliarúd kikapart magjai

130 g vaj

130 g barna cukor

2 nagy vagy 3 kicsi tojás

130 g liszt

1 teáskanál sütőpor

A sütőt előmelegítjük 180 fokra. A gyümölcsöket egy serpenyőben a kristálycukorral, a vaníliamagokkal meg 4 evőkanál vízzel 5 percig kis lángon forraljuk. Ezután egy jól kivajazott, liszttel enyhén megszórt tortaformába vagy tűzállótálba borítjuk. Habosra keverjük a cukrot a tojásokkal, hozzáadjuk a sütőporral alaposan elkevert lisztet. A masszát a gyümölcsök tetejére öntjük.

Előmelegített sütőben 45 percig sütjük. Melegen tálaljuk vaníliafagylalttal.

Flammekeuche,azaz tejfölös-hagymás-szalonnás lepény a Tatin utcából

Szombaton flammekeuche-t sütöttem. Ez egy nagyon vékony tésztájú lepény, ami egy ropogósra sütött pizzára emlékeztet, de nem paradicsomos, hanem az elzászi ételekre jellemzően tejfölös alapú. A receptet Susan Loomis: Életünk a Tatin utcában című könyvéből vettem, aminek különös apropója is van.

Normandiában jártunk a múlt hétvégén. Barátaink Louviers mellett laknak, innen eszembe jutott, hogy kedvenc "gasztroregényíróm" ebben a városban él és rue Tatin-ben lakik. Susan Loomis amerikai gasztroújságíró a családjával együtt Franciaországban telepedett le, ahol megvásároltak egy régen kolostorként funkcionáló házat.

Azontúl, hogy nagyon jó recepteket közöl, olyan élvezetesen írta le, ahogy öreg házukat lépésről-lépésre felújították, hogy tettünk egy kis kitérőt a Tatin utcába megcsodálni a nevezetes építményt . Háááááát...

Az elvileg szépen felújított ház egy kicsit azért még mindig romos, úgyhogy először azt hittük, rossz helyre tévedtünk. De aztán a kertben megpillantottunk egy zászlót, ami eloszlatta a kételyeinket. Ha valaki Louviersben jár, feltétlenül nézze meg a könyvben gyakran emlegetett katedrálist, nagyon szép.

Flammekeuche azaz tejfölös, hagymás, szalonnás lepény

A tésztához

2,5 dl langyos víz

1 teáskanál szárított élesztő

35 dkg liszt

fél teáskanál só

A tetejére

2 dl tejföl

1 gerezd fokhagyma

20 dkg csíkokra vágott baconszalonna

2 kis fej hagyma vékonyan felszeletelve

( eredetileg a tejföl helyett 20 dkg tejszínes krémsajt, 6 evőkanál túró és 6 evőkanál tejföl keverékét teszik a tetejére, de én csak tejfölt használtam)

Első lépésben kovászt készítünk. A liszt felét összekeverjük az élesztővel majd fokozatosan hozzákeverjük a langyos vizet. Ezután langyos helyen állni hagyjuk 30 percig. Majd hozzákeverjük a sót, végül a maradék lisztet (én egy evőkanál olívaolajat is öntöttem hozzá). Puha tészta lesz belőle, ha nagyon ragadna, egy kis lisztet még tehetünk hozzá. Meleg helyen másfél óráig kelesztjük.

A sütőt bemelegítjük 230 fokra ( gázsütő 9-es fokozat). A tésztát kettéosztom, lisztezett gyúródeszkán kinyújtom ( a tetejére is kell liszt!) a lehető legvékonyabbra. Akár lehet próbálkozni a profi pizzanyújtók levegőben lóbálós módszerével is, itt jól működik. Kiolajozott tepsibe teszem a papírvékonyságú tésztát (alakja bármilyen lehet, nekem két kör is sikerült). A fokhagymát összezúzom, belekeverem a tejfölbe és ezzel kenem meg a tészta tetejét. Ezután rászórom a szalonna és a hagyma felét. A másik adaggal ugyanígy járok el. Kb. 12-20 perc alatt megsül a sütő középső részen.

(2db 28cm átmérőjű lepény lesz belőle)

Kráter-torta

Vas megyei szomszédunk, Ancsa időnként megjelenik egy tányér süteménnyel, ami pillanatok alatt eltűnik és a gyerekek nekem szegezik a kérdést: te miért nem sütsz ilyeneket? A jó válasz az, hogy "mert nem tudok".

Ancsa ugyanis nem csak finomakat süt, hanem szépeket is. Olyan krémest, amelyet csak jó cukrászdában látni (a receptje megvan, csak még gyűjtöm a bátorságot). Sajnos, amit én előállítok, általában finom, csak nem mindig szép. Rusztikus.....

A kráter is Ancsa-féle sütemény. Azért szeretem, mert az első olvasásra szokatlannak tűnő tejfölös máztól különleges lesz, nem túl édes. Eredetileg nagy tepsiben készül, de én átdolgoztam egy 26 cm-es tortaformára, mert csak 15 deka lisztem volt itthon.

A "címlapfotóra" a nyers kráter került fel, mert így volt a legszebb.

A receptnél az eredeti, nagy tepsihez való mennyiségeket adom meg, mert a tortához mért mennyiségek "furcsán" mutatnának (pl 60 ml tej..., mérőhengerrel persze könnyen menne...)

Hozzávalók

2 csomag vaníliás pudingpor

9 dl tej

A tésztához

1 csomag vaníliáscukor

5 tojás

1 dl tej

25 dkg liszt

2 evőkanál kakaópor (cukrozatlan)

1 csomag sütőpor

1 dl étolaj

vaj vagy zsír a tepsi kikenéséhez.

Máz

2 pohár 2 dl-es 20%-os zsírtartalmú tejföl

4 evőkanál porcukor

1 csomag vaníliáscukor

A vaníliás pudingport kikeverjük hideg tejjel. A maradék tejet felforraljuk, belekeverjük a feloldott pudingport és sűrűre főzzük. Ezután kihűtjük. (lehet ízesíteni egy vaníliáscukorral is)

A sütőt előmelegítjük 180 fokra.

A tojások sárgáját a cukorral, a vaníliáscukorral és a tejjel jól összekeverjük. Tovább keverve hozzáadjuk a lisztet, a kakaóport, a sütőport és az étolajat. Egy csipet sóval keményre verjük a tojások fehérjét és óvatosan belekeverjük a masszába.

Zsírozott, lisztezett tepsibe simítjük, beleszaggatjuk a kihűlt pudingot. Tűpróbáig sütjük kb 20-25 perc alatt.

A két pohár tejfölt kikeverjük a porcukorral és a vaníliáscukorral. Rákenjük a forró, sült tésztára és visszatesszük 5 percre a kikapcsolt, még meleg sütőbe.

Nyaralás 1. Szállodák, pálmafák, tengerparti fények, árnyak

Énekelte Méhes Marietta annak idején.... Pálmafa meg tengerpart volt, de a szálloda helyett telepített lakókocsiban laktunk. 3 éve nyaralunk már kempingben Franciaország déli megyéiben,Drôme-ban, Provence-ban és idén Languedoc-Roussillon-ban. Nagyon bevált ez a forma, sokféle programot kínálnak a gyerekeknek, és mindenhol van aquapark is, úgyhogy a kisebb-nagyobb kirándulások közben" pihentünk" is egy kicsit.

A lakókocsiban főzni is lehetett, gáztűzhely, mikrohullámúsütő és természetesen teljes konyhafelszerelés is volt. Tefal serpenyők és lábosok 4 féle méretben, "casserole" és az elmaradhatatlan salátacentrifuga. Látszik, hogy fontos a konyha. A franciáknak... Főzni ugyanis nem láttam senkit, csak melegíteni. A kemping boltjában külön sort foglaltak el az angol élelmiszerek, hogy mindenki otthon érezhesse magát. Az étteremre szintén a brit "megszállás" volt a jellemző: indiai ételek, hamburger angol mustárral, elvétve egy kis paella meg kagyló katalán módra (paradicsomos-petrezselymes csípős lében megfőzve)

Mi igyekeztünk inkább a helyi specialitásokkal ismerkedni. Mivel Languedoc-Roussillon legdélibb részén voltunk, a francia-spanyol határ mellett, így e tartomány konyhájában erős a katalán hatás. Sok paradicsomot, csípős fűszereket használnak, rengeteg fokhagymával. Az olívaolajat egy speciális, csak itt őshonos olívabogyóból nyerik.

Rengeteg kecske- és juhsajtot készítenek a Pyreneusokban, (emlékszik még valaki Gaston Phebusra, a Pyreneusok oroszlánjára?) a termelői piacokon lehet kóstolni és vásárolni. De a hypermarketben is legalább 10 féle "madaras" sajátmárkás kecskesajtot láttam. Itt vidékenként változik ugyanis a kínálat-Normandiában például camembertből van rengeteteg.

Kolbászból a provence-i-hoz hasonló fajták a jellemzőek, bár nem olyan széles a választék, mint anyons-i piacon (lásd a kezdőképet: mogyorós, bikahúsos, szarvasos, rokfortos, olívás, diós, vaddisznós, szinte mindent beletöltenek, amit találnak..)

Sokféle mézet kínálnak, a legfinomabb a gesztenyeméz, amit kecskesajthoz esznek. A sárgabarack pedig majdnem olyan, mint az otthoni....

Lilakrumpli-saláta, avagy megy a krumpli vándorútra

Újra Brüsszel. Régen nem írtam a blogba-hála a 2 hónapi vándorlásnak, balatoni besurranó tolvajoknak, lefagyó számítógépeknek. Azért a nyárról megemlékezem majd, de most a lila krumpli nem tűrt halasztást...

Azt, hogy egyáltalán létezik lila krumpli, tavaly Maci blogjából tudtam meg. Áprilisban megláttam itt Brüsszelben a boltban, meglehetősen borsos áron és eszembe jutott, hogy el kéne ültetni. Otthon persze, a szüleim kertjében. Így aztán a lila krumpli egy zacskómángoldkeverékkel és egyéb "egzotikus" vetőmagokkal meg is érkezett Vas megyébe, ahol a mamám elültette őket. Már hozzászokott az ilyen irányú hóbortjaimhoz, így lett tavaly fekete hüvelyű borsónk, jó pár éve zöldspárga ültetvényünk és vagy 10 féle tépősalátánk. Nem jött be minden, de van, amit megszerettünk-ilyen lett idén a mángold: három fajta volt a zacskóban-azontúl, hogy kifejezetten szép volt a fehér, piros, sárga szárral és zöld levelekkel- megpárolva nagyon finomnak találtuk.

A lila krumpli is beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Másfél kiló lett egy-egy bokor alatt és salátának tökéletes az állaga. Először hagyományos ecetes-hagymás krumplisaláta lett belőle, igaz, az indigólila lé elsőre nem volt túl bizalomgerjesztő, de az íze jó volt.

A következő adagot már Brüsszelben készítettem el. A krumpli hazatért. Megszaporodva.....

A recept Jamie Oliver Jamie konyhája című könyvében jelent meg, egytálételnek is beválik.

Hozzávalók (6 személyre)

500 gramm lilakrumpli

500 gramm újkrumpli vagy kiflikrumpli (az a lényeg, hogy ne főjön szét)

1 csokor vékonyra szelt hónapos retek (elmaradhat)

1 maréknyi felaprított friss mentalevél

1 maréknyi felaprított friss snidling

260 gramm krémsajt vagy friss sajt (itt zsírszegény fromage frais-t használtam)

1 citrom leve

6 evőkanál extra szűz olívaolaj

só, frissen őrölt bors

A kétféle krumplit külön-külön héjában megfőzzük (kb. 20 perc), leszűrjük, és még lehetőleg melegen meghámozzuk. Öntetet keverünk az olajból, krémsajtból, citromléből sózzuk, borsozzuk, belekeverjük a karikára vágott krumplit, retket, zöldfűszereket. 1 órát állni hagyjuk a hűtőben.