Translate

2012. június 22., péntek

Sajtos stangli-avagy barátkozzunk....




Társasházban nőttem fel. Amikor 1970-ben átadták,  kilenc fiatal házaspár költözött be a másfél szobás kis lakásokba. Voltak kisgyerekek, születtek szép sorban a testvérek is.  A mamák otthon voltak, úgyhogy az egész napot télen-nyáron az udvaron töltöttük. Pár száz méterre kukoricaföld húzódott, amiből aztán nemsokára "kinőtt" a kelenföldi lakótelep. Megépült a legendás bikás park,ahova sokszor kimentünk, de a törzshelyünk akkor is az udvar maradt. Nemcsak játszottunk, ettünk is. Hol az egyik anyuka küldött le egy nagy tál hámozott almát, hol egy másik egy tányér linzert. Ott ettem először olyan császármorzsát, ami lisztből készült és a sütőben kellett megsütni. A másik kulináris élmény a közösen elfogyasztott spenót volt, ami a garázs mögött, a saját közös kiskertünkben termett. Ezt mindig az én anyukám főzte és a kertben ettük meg. De közös ebéd volt a bizonyítványosztás után a barátfüle is,amit azóta sem ettem.
Egyik nap eszembe jutott, hogy meg kéne ezt itt is próbálni és egy tepsi sajtos stanglit kiküldtem a gyerekeknek a kisfiammal. Először furcsán nézegették, de hamar elfogyott. Másnap hogy-hogy nem megint sütöttem egy kis sajtos stanglit (1 kg lisztből, foci EB van ugye....)  és a kicsi megint vitt belőle a többieknek. 
Aztán harmadnap megjelent egy marék ananásszal "a gyerekek hozták ki" felkiáltással,ma meg gumicukrot kapott, amit az "angol bácsi" adott a gyerekeknek. Lassan alakul.... 

Mindenesetre a sajtos rúd akkora sikert aratott, hogy azóta franciául és angolul is leírtam a receptet, és a rádlit (derelyevágót) is kivittem szemléltetőeszköznek.

Ezt a receptet itt találtam és az egyik legfinomabb sajtos stangli, amit valaha ettünk. Sokszor megcsináltam már, általában gouda sajttal, mert itt azt a legegyszerűbb beszerezni. A zsír azért kell bele,mert így lesz igazán omlós. Egyébként ki lehet hagyni, akkor zsír helyett több vajat tegyünk bele. (de zsírral finomabb..) Én vajat használok margarin helyett, ezért kevesebb zsírt teszek bele (2 evőkanállal).

A Bonjour Möszjő Bácsin az Abattoirs-ról, Brüsszel egyik legnagyobb piacáról olvashattok.

Hozzávalók:

750 gramm liszt
150 gramm reszelt sajt 
250 gramm vaj vagy margarin
10 deka zsír 
2 tojássárgája
1 dl tej
30 gramm élesztő
1 kávéskanál cukor
1 pohár tejföl
2 teáskanál só (ízlés kérdése)

A stanglik megkenéséhez
1 tojássárgája
vagy köménymag

Az élesztőt a cukorral felfuttatjuk langyos tejben. Közben a lisztet összemorzsoljuk a vajjal és a zsírral, megsózzuk, hozzáadjuk a reszelt sajtot, majd a közepébe öntjük a felfuttatott élesztőt, a tojássárgájákat és a tejfölt. Alaposan összegyúrjuk. Ha nagyon ragadna, akkor adjunk hozzá lisztet, ha túl kemény lenne, akkor tejet vagy tejfölt (ha egyik sincs, akár vizet). 

Negyedórát pihentetjük. Ezután négy részre osztjuk. Lisztezett deszkán egyenként kinyújtjuk: akkora legyen, mint egy nagy tepsi.  Rádlival (derelyevágóval) vagy egy éles késsel csíkokra vágjuk. 

Egyenként megkenjük tojássárgájával és megszórjuk a sajt felével. Köménymaggal is díszíthetjük sajt helyett. Előmelegített 200 fokos sütőben kb 10 percig sütjük-amíg a tetején a sajt szépen megpirul.



2012. június 13., szerda

Nizzai zöldségleves, avagy soupe au pistou



"Négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál: egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta."

Ez a Rejtő idézet jutott eszembe, amikor  feltálaltam az ebédet ( A három testőr Afrikában kezdő sorai - nekem is időbe telt, amíg megtaláltam..). Egy magyar (a nagyobbik fiam) és egy szlovén fiú ült az asztalnál és angolul beszélgetett. Kisvártatva megérkező lányom a magyar vonalat erősítette, de miután két gyerekem, ha gyorsan akar közölni egymással valamit, franciául beszél, a franciák is kaptak egy pontot. Aztán befutott egyik iskolatársuk, aki a változatosság kedvéért görög származású, de évekig Írországban élt. ...  Az asztalon meg francia zöldségleves volt és svéd kakaós-kókuszos kalács. A fél EU jelen volt aznap a konyhámban. Brüsszelben.

nizzai zöldségleves, a soupe au pistou, azóta izgatta a fantáziámat, amióta kaptam egy nizzai szakácskönyvet. Nem is akármilyet, hanem a nagymamáét. Kicsit át kellett dolgozni a receptet,mert a nagy darabokra vágott cukkinivel valószínűleg nem arattam volna nagy sikert, pláne ilyen mennyiségben (eredetileg 5 darab kellene). Az eredeti recept szerint nagy darabokban kell beletenni a sárgarépát és  a navet-t is,amit nálunk karórépának ismernek.(ezt kihagytam) Én inkább olasz módra, apróra vágva tettem bele a sárgarépát és a zellert, mert így a  leves a toszkán zöldséglevesre, a ribollitára emlékeztetett, amit nagyon szeretnek. (abban nincsen cukkini,viszont van kelkáposzta, méghozzá a legkülső,sötétzöld levelei) Mégis teljesen más íze lett a zsálya és a pistou (pesto) miatt. Nekem nagyon ízlett, végül nekik is, de azt mondták " az a káposztás leves mégis jobb". Hetente egyszer eszünk ilyen jellegű levest, egyrészt,mert szeretjük, másrészt mert mindegyik hasonlít a Hippokratész leves-re, ami állítólag távol tartja a betegségeket. Mindenesetre mind a toszkánok , mind a provanszálok (ők is nagy soupe au pistou fogyasztók) sokáig élnek.

A Bonjour Möszjő Bácsi!-n ma a legbelgább zöldségről, a cikóriáról olvashattok egy saláta recept kíséretében és egy "kisszínest" a belga éjszakákról.

Hozzávalók:

egy közepes fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
2 nagy sárgarépa
2 szál szárzeller vagy egy kis darabka zellergumó
1 kicsi cukkini apróra vágva 
4 közepes krumpli megtisztítva, kockákra vágva
1 doboz hámozott paradicsomkonzerv (400g-os)
1 doboz fehér bab konzerv (400g-os)
300 gramm zöldbab (nekem nem volt itthon) kis kockákra vágva
2 levél zsálya apróra vágva
10 levél bazsalikom apróra vágva
3 evőkanál olívaolaj
100 gramm vékony spagetti vagy makaróni
(1 húsleveskocka, de ez nem kötelező)

A pistou-hoz

egy marék bazsalikomlevél
1 dl olívaolaj
2 gerezd fokhagyma


A hagymát, a fokhagymát, a sárgarépát és a zellert apróra vágjuk. (én konyhai robotgéppel csináltam.) Az olívaolajon, takaréklángon  megpároljuk a zöldségkeveréket,majd hozzáadjuk az apróra vágott bazsalikomot és zsályát.Kicsit kevergetjük,majd beleöntjük a paradicsomkonzervet, a zöldbabot, a krumplit és a cukkinit. Felöntjük vízzel (vagy húslevessel, ha nincs, hozzáadjuk a leveskockát). Amikor a krumpli megpuhult, hozzáadjuk a leöblített fehér babot és befőzzük a tésztát. (kb 6-10 perc kell neki,ne főzzük túl, "al dente" legyen)

A pistou-hoz összeturmixoljuk a bazsalikomot,a fokhagymát és az olívaolajat. Olasz módra szoktak bele parmezánt tenni, de a receptben nem szerepel. Tálaláskor a levesbe tesszük.




2012. június 3., vasárnap

A legjobb sajtos kifli




Ha éppen nagyon lesújtó véleményem van a világról, akkor Virág vagy Mirza blogját kezdem olvasgatni. Véletlenszerűen. Optimista blogok. Szépen írnak és szépeket. Virág blogja nem gasztroblog, de néha recepteket is ír, érdekeseket, amiket gyakran kipróbálok. Mirzánál több a recept (övé az egyik legrégebbi gasztroblog, a Morzsáló) sok a saját kreáció, de én különösen a családi receptjeit szeretem. Nemrég közölt egy kifli receptet, amit a nagymamájától örökölt, ez első látásra is nagyon jónak tűnt.

Többször megsütöttem és mindig kicsit változtattam rajta, amíg megszületett az eddigi legjobb variáció a sajtos kifli műfajban. 

Újabban mindig átszitálom a lisztet (szitám nem lévén egy kis műanyagszűrővel), megéri a ráfordított időt,mert sokkal könnyebb lesz a tészta. A másik újítás Mirza receptjéhez képest, hogy kovászt készítek. Ez nem bonyolult dolog: az élesztőt összekeverem 1 dl tejjel, egy kiskanál cukorral és 2 evőkanál liszttel. Állni hagyom 10 percig - akkor jó, ha megbököm az ujjammal és megmarad a helye.


Hozzávalók:

60 dkg liszt
fél kocka friss élesztő (2,5dkg) vagy 1 zacskó szárított élesztő
4 dl tej
1 evőkanál só
5 deka olvasztott vaj
1 teáskanál cukor

A töltelékhez:

15 deka sajt (gouda, trappista vagy edami)
1 dl tejföl

A tetejére:

1 tojássárgája


Kézi dagasztással:

 1 dl langyos tejből, az összemorzsolt élesztőből, a cukorból és 2 evőkanál lisztből kovászt készítünk. ( célszerű a  60 dkg liszt közepébe készíteni egy mélyedést és eleve ott keleszteni a kovászt). Ha megkelt a kovász, összegyúrjuk, sózzuk, a tejet fokozatosan adagoljuk hozzá. Végül alaposan kidolgozzuk az olvasztott vajjal. Dagasztás után langyos helyen, letakarva, 1 órát kelesztjük.

Gépi dagasztással:

A gép tartályába öntünk 3 dl tejet és az olvasztott vajat. Erre rétegezzük a lisztet, a közepébe mélyedést készítünk és odakerül az 1dl tejjel, összemorzsolt élesztővel, cukorral, 2 evőkanál liszttel elkevert kovász. 10 percet várunk, majd elindítjuk a dagasztó programot. 1 perc múlva hozzáadjuk a sót.

A megkelt tésztát átgyúrjuk, és négy részre osztjuk. Cipókat készítünk, amiket kör alakúra nyújtunk. Éles késsel vagy derelyevágóval 6 egyenlő körcikkre osztjuk. Megkenjük tejföllel és megszórjuk reszelt sajttal mindegyik cikket és feltekerjük kiflivé. Sütőpapírral bélelt ( vagy kizsírozott) tepsibe tesszük a kifliket, egymástól távol, mert még kelni fognak. Fél órát állni hagyjuk.

A sütőt 200 fokra melegítjük. A kifliket megkenjük tojássárgájával, sajttal is megszórhatjuk. 15-20 perc alatt megsülnek.

Related Posts with Thumbnails

Copyright

Az oldalon megjelenő fotók és írások a szerző tulajdonát képezik. Azokat kizárólag engedéllyel, a forrás megjelölésével lehet felhasználni.