Belga "nagyon"csokoládétorta a sárkányépítőknek

Süssél olyan csokitortát, ami puha belül! - így jöttek haza a gyerekek életük első belga születésnapi zsúrjáról. Nagyon ízlett nekik  az a valami, de miután én nem kóstoltam, nem tudtam elképzelni, hogy mit kéne sütnöm. Nálunk addig leginkább a klasszikus piskótás- csokoládékrémes torta dívott, ez nyilvánvalóan nem az volt  és a muffint is kizártam, mert az száraz belül. Valami brownie-fazonú dologra tippeltem, de arra is rázták a fejüket.

Aztán a lányom valahol megtalálta a "receptet" és azóta mindenhova ezt a tortát viszi. Nem lehet nagyon elrontani, legfeljebb, ha túlsüti valaki, de még az sem árt neki. Nagyon tömény, nagyon csokoládés.

Tegnap Bicskére vittünk dupla adagot a sárkányépítőknek. A Sárkány, amelyet évről-évre 15000 PET palackból építenek fel  a bicskei diákok, rendszeresen visszajár a Szigetre. (ez egy tavalyi kép, idén még jobb lesz..)

Éjszaka füstöl is: vanília és kókusz ízben, hogy fokozza az élvezeteket.

Kemény munka az építés, úgyhogy pillanatok alatt elfogyott a kalóriabomba. A sikerre való tekintettel itt a recept. Ez egy 23 cm-es tortaformára szól, a fenti 20cm x 30cm-es tepsiben dupla adagot csináltunk.

Hozzávalók:

200 gramm étcsokoládé ( legalább 50 %-os kakaótartalommal)
150 gramm kristálycukor
150 gramm vaj
3 tojás

A sütőt 160 fokra melegítjük. Vízfürdő felett egy fémtálban felolvasztjuk a csokoládét ( egy lábosban, amelyre illeszkedik a fémtál vizet forralunk. A fémtálba dobjuk a feldarabolt csokoládét és felolvasztjuk). Hozzákeverjük a vajat és megvárjuk, amíg az is felolvad.
A tojásokat habosra keverjük a kristálycukorral és kisebb adagokban hozzáadjuk a csokis-vajat.
A tepsit vagy tortaformát kibéleljük sütőpapírral és beleöntjük a masszát.
25 percig sütjük. Kivül ropogósnak kell lennie, belül puhának, ragacsosnak. Ha folyik, akkor tegyük vissza még 5 percre a sütőbe.

Görög citromos sütemény -Villőnek, Vincének és Vitának

A két húgom és az unokaöcsém nemrégiben Görögországban jártak, ahol nagyon megszerették a görög süteményeket. Húgom telefonált, hogy szerezzek valahonnan kadaif tésztát mire rávágtam, hogy mi sem könnyebb ennél, úgyis Ramadan van, biztos lesz alattunk az arab negyedben. Nem volt. Így aztán beautóztunk a lányommal a török negyedbe, mert a törökök is használják a kadaifot. Azt azért nem gondoltam volna, hogy a negyed olyannyira török, hogy csak törököket látni az utcában és törökül beszélnek a boltokban is. Mindenesetre  32 fok lévén fedetlen vállakkal és a térdig érő szoknyával sikerült némi feltűnést keltenem a helyi kisboltban. De lett kadaif és yufka tészta is és még gránátalmaszószra is sikerült szert tennem.

Vettem persze magamnak is, úgyhogy  nemsokára elárasztom a blogot görög és török süteményekkel. Szeretnék majd valamilyen pisztáciás-krémsajtos -kadaifos süteményt is sütni és egy igazi baklavát. Azt nem tudom, hogy mennyire lehet redukálni benne a cukor mennyiségét, mert ezek az arányok kicsit megijesztenek.

Sokat emlették a citromos, darás süteményt, a  revani-t. Eszembe jutott, hogy sütöttem én ilyet és nagy sikere volt. Stahl Judit Végre otthon című könyvében jelent meg a recept, nekem egy kicsit édes, de a többiek szerették. 

20 dkg finomliszt

10 dkg búzadara

2 kávéskanál szódabikarbóna

35 dkg kristálycukor

1 csipet só

 2,5 dl joghurt

3 tojás

1 citrom

 a tepsi kikenéséhez kevés vaj

A sziruphoz

15 dkg cukor

1,5 dl víz

4 citrom

Előmelegítjük a sütőt 160 fokra és kivajazunk  egy 30x20 cm-es tepsit. Egy nagy tálban összekeverjük a lisztet, a darát  a szódabikarbónát, a sót és a cukrot. A tojást összedolgozzuk a joghurttal és a citromlével, belereszeljük a citrom héját. Egy fakanállal összekeverjük a szárazanyagokat és a joghurtos keveréket. A tepsibe öntjük és 45-55 percig sütjük.

Közben elkészítjük a szirupot. A cukrot beleszórjuk a vízbe, hozzáadjuk a citromok lereszelt héját és a citromok kipréselt levét.. Takaréklángon addig forraljuk, amíg a cukor teljesen fel nem olvadt, ezután még 3-4 percig forraljuk,

A megsült, még meleg tészta felületét villával megszurkáljuk (nem vesszük ki a tepsiből) és meglocsoljuk a szirup felével. 15 perc múlva rálocsoljuk a a szirup másik felét. Ha kihűlt, kockákra vágjuk.

Mese a kalácsról, a vadasról és a sutyiról - Sutyi, azaz citromos-kakaós mézes szelet

A legkönnyebb azt az ételt megfőzni, amit egy újságban láttál, egy blogon vagy Jamie Oliver kotyvasztott össze A pucér szakácsban. Annyit tudsz róla, hogy szép és olyan hozzávalókból áll, hogy csak finom lehet. Nem tudod milyen az íze, milyen az állaga. Rizikó egy szál se. Ha nem sikerül, azt mondod, rossz a recept. Vagy azt: ez ilyen és pont ilyenre akartam csinálni.

A következő kategóriában  már van némi veszély. Ebbe az "egyszer ettem ilyet, rákeresek, megpróbálom megcsinálni" receptek tartoznak. Egyszeri ízemlékek. El lehet rontani, nem lesz pont olyan, mint ahol etted, de azért nincs nagy baj.  Keresel egy másik receptet és újra elkezded. Kis szerencsével ráhibázhatsz és ezután a Te specialitásod lesz. Vagy nem és akkor és soha többet nem főzöd meg.

A harmadik csoport a családi receptek. Amit anyád, apád, a nagyanyád és a többiek főznek-főztek. Ezt etted gyerekkorodban, ezt kapod, ha felnőttként hazamész. Megpróbálkozol vele persze, de soha nem lesz ugyanolyan vagy csak nagyon sokára. Nagymamám kalácsa egyetlenegyszer, a legelső alkalommal sikerült ugyanolyanra, mint az övé. Igaz, közben többször felhívtam és telefonon vezényelte le, hogy mit hogyan csináljak. Már nem tudom megkérdezni és azóta is hiányzik belőle valami. Vagy a liszt, vagy a vaj, vagy a cukor vagy az én türelmem nem olyan.

Ugyanilyen "mumus" a vadas, az egyik kedvenc ételem. Sokszor nekirugaszkodtam, de nem azt az ízt érzem, amit keresek, hiába kérdezem meg minden egyes alkalommal a mamámat. Úgyhogy vadas nincs nálunk és egy ideig nem is lesz.

Végül a negyedik, a legkeményebb dió, Amikor a férjed olyat szeretne enni, amit otthon evett. Szerencsés esetben Te is ettél belőle, akkor ugye bejön a második kategória, de ha nem, akkor veszélyes próbálkozás és majdnem mindig kudarccal jár, 

A fokhagymamártás néha már majdnem olyan, mint anyósomé. A süteményekkel pedig biztosra lehet(ne) menni. Pláne, ha végre elég citromot tesz bele az ember és a megfelelő nagyságú tepsiben süti.

És akkor végre olyan lesz a sutyi, amilyennek lennie kell.....

Hozzávalók:

A tésztához:

2 tojás

1 evőkanál méz

1 kévéskanál szódabikarbóna

5 dkg vaj vagy margarin

10 dkg porcukor

40 dkg liszt

4-5 evőkanál tej

A krémhez:

Fél liter tej

6 evőkanál liszt vagy vaníliás pudingpor

20 dkg vaj

20 dkg porcukor

1 citrom leve

15 gramm kakaópor

Csokimáz:

4 evőkanál kakaópor 

4 evőkanál kristálycukor

3-4 evőkanál víz

5 dkg vaj

A mézet, a porcukrot és a vajat kikeverjük, hozzáadjuk a tojásokat, majd a szódabikarbónával elkevert lisztet és a tejet. Összegyúrjuk, három részre osztjuk és egy kis bevajazott, belisztezett tepsi hátán egyenként megsütjük őket.

Ezután elkészítjük a krémet. A lisztet vagy a vaníliás pudingport kikeverjük 5 evőkanál tejjel, A maradék tejet felforraljuk, majd folyamatos keverés mellett hozzáöntjük  az előzetesen kikevert tejes lisztet (pudingport), Ezután szintén folyamatos keverés mellett megvárjuk, amíg besűrűsödik.

Megvárjuk, amíg teljesen kihűl.

A puha vajat kikeverjük a porcukorral, maj kanalanként adagolva hozzáadjuk a krémet. Kettésosztjuk, az egyik felébe a kakaót adagoljuk, a másikba a citromlevet. A citromos krémmel megkenjük az első lapot, rátesszük a másodikat, erre kerül a kakaós krém, végül a harmadik lap.

A mázhoz a kakaót, a kristálycukrot és a vizet összekeverjük, felmelegítjük forrásig. Ekkor levesszük a tűzról, belekeverjük a vajat és a legfelső lap tetejére kenjük.

Egy napig állnia kell, hogy megpuhuljon. Kicsi, hosszúkás szeletekre vágjuk.

Naponta egy alma... vagy inkább egy kis almás krémes?

Naponta egy alma, a doktort távol tartja.... Számtalan cikk igazolja az állítás helyességét, ennek ellenére vannak fenntartásaim az almával kapcsolatban. Van olyan alma, amitől nekem egész egyszerűen végigfut a hideg a hátamon. De komolyan. Tél végén már nem és a nyári almáktól sincs semmi bajom. De az őszi almákat kerülöm, csak süteményben tudom megenni őket.

Brüsszelben Jonagold-ot, Goldent, Pink Lady-t és Granny Smith-t, azaz harsogó zöld almát lehet leggyakrabban venni. A piacon van Red Délicious is, igazi mesebeli piros alma, ami leginkább a mi Starking-unkra hasonlít. Sütéshez a Braeburn-t ajánlják, ennek vastag héja, az íze viszont pont olyan, mint annak a nyári almának, amit a nagymamám vett annak idején a piacon.

Anyukám velem ellentétben simán megeszik napi 1 kg almát. Amikor kicsik voltunk, ősszel megvettünk egy mázsa almát, szépen egyenként becsomagoltuk újságpapírba és azt ettük, amíg nem jött az első cseresznye.

Ha jól emlékszem, főleg Jonatán volt, de a kedvemért volt benne Starking  és akadt Húsvéti rozmaring is.

Apukám a Kertészeti Kutatóban dolgozott egy darabig (itt forgatták A tanú emlékezetes "magyar narancs"-os jelenetét) és gyakran hozott különleges almákat kóstolni. Cox narancs renet, Téli arany parmen, Batul, Parker pepin vagy másnéven bőralma, cigányalma-mind nagyon finomak voltak. Amikor újra megjelentek ezek a fajták,  azonnal vettünk pár fát Ezek jó pár éve termőre fordultak, úgyhogy most nincs gond az alma ellátással. És csomagolás nélkül is elállnak, igaz, ebben a szobában nincs fűtés....

Ha már alma, akkor almás krémes. Nem túl édes, sok benne a krém, húsvétra is tökéletes. Alma "mentésre"meg különösen. A romlani kezdő almát megpárolom, (sokszor beteszem a fagyasztóba, ha nincs időm sütni) és már csak tészta kell meg krém hozzá. 

Hozzávalók:

A tésztához

20 dkg vaj
60 dkg liszt
20 dkg kristálycukor
1 csomag sütőpor
2 csomag vaníliás cukor
2 tojás
1 dl tej

A vajat habosra keverjük a cukorral, majd hozzáadjuk a tejet, a tojásokat, a vaníliás cukrokat, végül a sütőporral elkevert lisztet. (ha nem állna össze, még egy kis tejet öntsünk hozzá.

A sütőt előmelegítjük 180 fokra. A tésztát 3 részre osztjuk és vékonyra nyújtjuk. Sütőlapon vagy tepsi hátán sütjük meg a lapokat. (a tepsi a sütőhöz mellékelt tepsi). Hamar megsül, figyelni kell.

A vaníliakrémhez

2 cs vaníliás pudingpor
8 dl tej
2 dl tejszín
20 dkg kristálycukor
20 dkg vaj (vékony szeletekre vágva)
4 dkg porcukor

A kristálycukrot elkeverjük 6 dl tejben és felforraljuk (takaréklángon, hogy ne égjen le). Közben a pudingporokat elkeverjük a maradék két dl tejben és a forró cukros tejhez adagoljuk folyamatos keverés közben. Sűrűre befőzzük, majd levesszük a tűzről. Ezután a szeletekre vágott vajat kis adagokban a forró pudinghoz keverjük. A pudingos krémet teljesen lehűtjük.

A tejszínből és a porcukorból kemény habot verünk és óvatosan a kíhűlt krémbe forgatjuk.

Az almatöltelékhez:

1, 5 kg alma
10 deka kristálycukor (ha édes az alma, nem kell bele cukor)
1 kiskanál fahéj
5 dkg mazsola

Az almát meghámozom, nagy lyukú reszelőn lereszelem. Megszórom fahéjjal, belekeverem a mazsolát és addig párolom takaréklángon, amíg el nem fő a leve és megpuhul.

Összeállítás:

A legalsó lapra kenjük az almatölteléket, rátesszük a középső lapot. Erre jön a vaníliás krém, végül a legfelső lap. Porcukorral megszórjuk, egy napig állni hagyjuk. Kockákra vágjuk. Hűtőben tároljuk.

Képviselőfánk lépésről-lépésre

A képviselőfánkról nekem mindig a gimnáziumunk büféje jut eszembe, ahol jól sikerült feleletek után ezzel jutalmaztam meg magam. A tésztája finom volt és ropogós, a krémje kicsit pudingízű, de szép sárga és tejszínhab a sárga réteg tetején, ahogy illik. Vagyis hogy nem illik - tudtam meg egy kicsit utána olvasva a képviselőfánknak. Tejszínhab nem jár bele, ha igen, akkor viszont karamell is kell a tetejére.

Múlt szombaton egy magyar rendezvényre került sor és én a képviselőfánkot vállaltam. Több receptet is végignéztem, próba sütöttem és végül kialakult a saját verzióm. Ha jól megszervezzük a munkát, 1 óra alatt elkészülhetünk és a boltinál sokkal finomabb fánkokat süthetünk. A lenti adagból 40 kicsi fánk lett, ha csokoládémártást is készítünk hozzá, akár  profiterole-t is tálalhatunk.



A tészta a standard égetett tészta. Nem bonyolult elkészíteni, az összeállítása 10 perc, utána csak sütni kell. Néhány szabályt be kell tartani, ezeket majd részletezem, hogy más kárán tanulhasson az okos.

A krémnél az volt a legfontosabb szempontom, hogy ne pudingporból készüljön, ne domináljon benne a liszt íze és lágy, kellemesen édes legyen.

A krémmel érdemes kezdeni, mert ennek hűlnie kell.

Hozzávalók:

4 dl tej (minél magasabb zsírtartalmú)

3 tojás sárgája

5 evőkanál kristálycukor

4 evőkanál keményítő (vagy finomliszt)

1 vaníliarúd

1 dl habtejszín (lehűtve)

2 evőkanál porcukor

A keményítőt, a tojások sárgáját és a kristálycukrot kevés tejjel simára keverjük, majd hozzáadjuk   a maradék tejet és a felhasított vaníliarudat. Egy vastagfalú lábosban,takaréklángon, folyamatosan keverve melegíteni kezdjük. Még jobb, ha ugyanezt vízgőz felett, egy fémtálban hajtjuk végre. Amikor a folyadék forrni kezd, lassan krémmé sűrűsödik. Gyorsan keverjük, hogy ne csomósodjon meg. Amikor már nagyon sűrű, vegyük le a tűzről, fedjük be folpackkal, és várjuk meg, amíg kihűl.

A lehűtött tejszínt alacsony fordulatszámon kezdjük el verni. Amikor már kezd habosodni, adjuk hozzá a porcukrot és verjük kemény habbá.

A tejszínhabot óvatosan forgassuk bele a vaníliakrémbe.

Néhány jó tanács:

- a keményítőt könnyebb simára keverni a tejjel és a tojásokkal, mint a lisztet.

- biztonságosabb vízgőz felett krémet főzni, mint lábosban, mert nem ég le. (kis lábosba vizet töltünk, rárakjuk a fémtálat. Az a lényeg, hogy a fémtál alja pontosan illeszkedjen a lábos tetejére. Ezután felforraljuk a vizet, így a fémtálban levő krém a gőzben fő meg, nem nyílt lángon. Ezért nem tud megégni.)

-vaníliarúd helyett használhatunk Bourbon vaníliacukrot, ez igazi vaníliát tartalmaz (már amelyik..)

-a tejszínt egy fél órára a fagyasztóba szoktam tenni, így majdnem biztosan habbá lehet verni

A tészta hozzávalói:

125 ml tej (minél magasabb zsírtartalmú)

125 ml víz

100 gramm vaj
4 tojás

2 teáskanál kristálycukor

1 csipet só

150 gramm finomliszt

 A sütőt bemelegítjük 200 fokra. A vajat, a tejet, a vizet, a cukrot és a sót egy lábosba tesszük és takaréklángon felmelegítjük. (lehetőleg olyan lábost keressünk, amiben nem ég le). Amikor a vaj elolvad és a folyadék forrni kezd, gyorsan levesszük a tűzről és egy fakanállal elkeverjük benne a lisztet. Rántásszerű masszát kapunk, amit minél simábbra kell keverni (gyorsan összeáll). Ezután szétterítjük a masszát a lábosban és visszatesszük a tűzre (takaréklángra). Az a cél, hogy a nedvességtartalmát csökkentsük, hogy ne legyen folyós a masszánk. Ez kb. 1-2 percet vesz igénybe, amikor egy vékony réteg már kezd odatapadni a láboshoz, de még nem ég.

Ezután tegyük a masszát egy keverőtálba és EGYESÉVEL adjuk hozzá a tojásokat. Ez nagyon fontos, mindig simára kell keverni a tésztát, mielőtt a következő tojást beletennénk.

Az elkészült masszát nyomózsákba (vagy nejlonzacskóba vagy egyszerűen kanállal adagoljuk) tesszük és sütőpapírral bélelt tepsibe "rózsákat" nyomunk belőle (írhatnék csigát is, az a lényeg, hogy magassága is legyen, hiszen a fánkokat szét fogjuk vágni). A csigák között tartsunk távolságot, mert megnőnek. A csigákat megspricceljük (ha van erre alkalmas spriccelőnk, akkor lepermetezzük) hideg vízzel. Ezután 200 fokon 5 percig, majd 180 fokon további 20 percig sütjük. A sütő ajtaját nem szabad kinyitni. Ezután lekapcsoljuk a sütőt, egy fakanál nyelével kitámasztjuk az ajtaját és a sütőben hagyjuk kihűlni a fánkokat. Hidegen, recés fogú késsel vágjuk ketté őket és a krémmel megtöltjük.

Néhány jó  tanács:

- a folyadéknak forrnia kell, különben nem masszát, hanem "lisztlevest" kapunk.

- 3 tojás hozzáadása után vizsgáljuk meg a tésztát. Nem szabad, hogy folyós legyen a massza, ha kinyomjuk, tartania kell a formáját. Ha folyik, nem lesz szép a sütemény. A 4. tojásnál szokott elromlani a massza.( a vaj minősége befolyásolhatja). Ha félünk, hogy túl híg, akkor az utolsó tojásnak csak a fehérjét tegyük bele.

-az én sütőm teljesen megbízhatatlan, úgyhogy végig figyelnem kellett a sütőben történteket. Ha  felülről éget a sütő, érdemes betenni a fánkos tepsi fölé egy másik tepsit, így kevésbé ég el. Akkor jó, amikor kívülről aranybarna a színe.

-ha nyitogatjuk a sütőt, a fánkok összeesnek. Az íz nem, de az esztétikum sérül..

Receptek a családi szakácskönyvből - Krancedli, azaz koszorúcska

Osztrák származású dédmamám nyomán nálunk sok sütemény fut német néven és még több futna, ha a gót betűkkel írt szakácskönyvét el tudnánk olvasni.... A képen látható sütemény a krancedli, ami a német "Kranz" szóból, a "koszorúból" jön, vagyis ez a koszorúcska.  Igazából korong formájú, a felső lapot egy gyűszűvel szoktuk kiszúrni. De nekem nincs gyűszűm, mert képtelen vagyok vele varrni, sütemény készítés céljára meg még nem vettem. Úgyhogy előkaptam az Aldis kiszúró készletemet és így csillag, szív és virág formájú koszorúcskák készültek.

Egy dologra kell vigyázni az előkészítésnél: a vaj vagy a margarin hideg legyen, egyenesen a hűtőből vegyük elő. Nagyon gyorsan kell dolgoznunk, hogy a zsiradék ne olvadjon fel, ezért két módszert javaslok. Ha van késes aprítógépünk, akkor azzal dolgozzuk össze a hozzávalókat, akár két részletben is, addig amíg kicsi morzsákká nem alakulnak. Ezután nagyon könnyű összegyúrni. Ha nincs, akkor lisztezzük be egy kicsit a vajat vagy margarint és nagy lyukú reszelőn reszeljük le. Ez is megkönnyíti a dolgunkat.

Az egy órás pihentetést tartsuk be, utána érdemes két tepsit megtölteni, mielőtt sütni kezdenénk, mert nagyon gyorsan elkészül. Arra figyeljünk, hogy a sima és a lyukas csillagok, virágok, korongok száma megegyezzen.

Egy sima és egy lyukas süteményt összeragasztunk valamilyen savanykás lekvárral. Szerintem a ribizli a legfinomabb, a gyerekek szerint a tavalyi, spanyol barackból főzött sárgabaracklekvárral is jó (nem annyira finom, de majd idén "megmutatja magát a fa" otthon - mondja az optimista...) 

Fontos, hogy legalább egy napot pihentetni kell, hogy megpuhuljon. De a gyerekeket ez nem szokta zavarni, úgyhogy még aznap eltűnik a fele..

50 dkg liszt

15 dkg darált dió

25 dkg porcukor

20 dkg vaj (25 dkg margarin)

2 tojás

1 citrom héja lereszelve

1 kiskanál citromlé

1 csomag sütőpor

A lisztet, a darált diót, a porcukrot és a sütőport összekeverjük. Hozzáreszeljük a citromhéjat, beleütjük a tojásokat, hozzáadjuk a  vajat vagy margarint (leszelve vagy apróra vágva) és a citromlevet. Gyors mozdulatokkal összegyúrjuk, majd 6 darabra osztjuk és egy órára a hűtőbe tesszük. (ebben a fázisban fagyasztható is!) Egyenként kinyújtjuk, kiszaggatjuk  és zsírpapírral bélelt tepsibe tesszük.

200 fokra melegített sütőben kb. 5 perc alatt megsül. A kisült süteményeket párosával lekvárral összeragasztjuk.

Ólomüveg sütemény - ha kevés a karácsonyfadísz

Kevés a dísz. Kevés a szaloncukor. A mézeskalács is. ( Persze, mert nagy a fa....) Kéne ólomüveg süteményt sütni....

De nem fogok. Mikulás előtt kipróbáltam, az eredmény nagyon szép lett, de az odavezető út felért a Mont Blanc megmászásával (Himalája-effektus). Másrészt hála Edinának és Lacinak rengeteg szaloncukrunk van.....

Több helyen is olvastam erről a süteményről, amit inkább nevezzünk emberi fogyasztásra is alkalmas dísznek. Egy blogban savanyúcukor helyett gumicukrot emlegettek, a biztonság kedvéért beszereztem mindkettőt. Kemény cukorkából nem volt nagy választék: kólás, ibolyás vagy nagyon savanyú sokszínű. (utóbbit vettem a szín miatt). A gumicukornál a gumimaciknak szavaztam bizalmat,mert azt egyébként is szeretik a gyerekek.

Ami még nagyon fontos: olyan szaggatókra lesz szükségünk, amelyekből kicsi és nagy formánk is van. Én idén a német Aldiban tettem szert egy ilyen készletre.

A tésztánál Kiskukta receptjét használtam, de harmadnyi mennyiséggel dolgoztam, ebből is elég sok lett.

A savanyúcukrokat még reggel megtörte mozsárban a lányom, de miután egyéb dolgom is akadt, 3 órát állt a kis tálakban a cukorpor. Természetesen sziklává keményedett,mert anyuka, aki egyébként kémia szakos, nem vette számításba, hogy a cukor higroszkópos, vagyis köti a vizet nagyon... Nekiestünk újra, nekem meg új mozsarat kellett vennem.

A tésztával nem volt gond, kiszaggattuk, cukorpor a közepébe-aztán be a sütőbe.

Kevés a cukorpor. Megolvadt szépen, de nem tölti ki a likat. Nem baj, tettünk még bele. Sült tovább. Tészta nyers, a cukor viszont karamellizálódott. Barna mind.

A következő adagnál korrigáltunk. Előbb bement a tészta 5 percre, utána bőven cukorpor. Gyönyörű. Lásd a képet.

Vérszemet kaptunk. Gumimacik jöttek. Zöld, fekete, piros, narancs. Nem fértek be a lyukakba, úgyhogy fej és végtag amputáció következett. Undorítóan olvadt a sütőben, ráadásul beitta a tészta is. Különösen a fekete rút. A tepsiből lehetetlen kiemelni, hozzáragad a zsírpapírhoz is. Reménytelen.

A szépeket még egy kis cukormázzal is feldíszítettem, aztán mehettek az iskolai karácsonyfára. Néhány mohó családtag azért megdézsmálta, de csodák csodája másnap nem hiányzott belőle több. Az íze ugyanis fertelmes.

Hozzávalók:

750 gramm liszt

250 gramm porcukor

200 gramm méz

150 gramm vaj

3 tojás

1 teáskanál szódabikarbóna

1 kávéskanál őrölt gyömbér

1 kávéskanál szegfűszeg

1 kávéskanál fahéj

töltetlen keménycukorka

A vajat és a mézet felolvasztjuk gőz felett. Levesszük a tűzről, hozzáadjuk a tojásokat és a szódabikarbónát. Utána a többi hozzávalót is belekeverjük. Egy órát pihentetjük folpackba csomagolva (nem kell hűtőbe tenni).

Közben mozsárban megtörjük a kemény cukorkákat.

180 fokra bemelegítjük a sütőt. Lisztezett deszkán 2-3mm vastagra nyújtjuk a tésztát, kiszaggatjuk. A tetejébe szúrunk egy kicsi lyukat, így könnyebb lesz felfűzni. 5 percre sütőbe tesszük, azután a közepébe öntjük a cukorport. Addig sütjük, amíg a cukorpor megolvad, de még nem karamellizálódik.

Advent 3. Diós-marcipános friandise ribizlilekvárral

Mindjárt itt van advent második vasárnapja. Mondanom sem kell, hogy a Doboz megint üres.... Úgyhogy ma újabb receptek kerülnek kipróbálásra: indul a mogyorós-karamellás gúla és narancsos csillag hadművelet. Ha sikerül, akkor holnap felteszem a képeket és a recepteket és vasárnapig elkészülhetnek. Addig is egy újabb kedvcsináló recept abból a bizonyos német adventi süteményes könyvből.

Marcipános, diós friandise, szerintem nagyon szép neve van.Keresgéltem a net-en, hogy van-e magyar megfelelője a friandise-nek, de azt hiszem, ez egyszerűen a francia aprósütemények gyűjtőneve. Lehetnek sósak is, de döntően édesek. Az a lényeg, hogy kézzel lehessen enni..

A tésztát a késes robotgépemben készítettem el, utána nagyon keveset kellett kézzel gyúrni, ami nagyon fontos az omlós tésztáknál. Sajnos,a díszítéshez nem maradt dióm, pedig úgy lenne igazán szép. Az otthonról hozott készletem nagyon megcsappant, itt pedig tényleg aranyárban mérik.

Hozzávalók (50 darabhoz)

200 gramm hideg vaj

400 gramm liszt

150 gramm porcukor

1 nagy csipet só

1 tojás

200 gramm dióbél

100 gramm marcipánmassza

100 gramm ribizlilekvár

100 gramm keserűcsokoládé

1 darab 123 kcal/517 kjoule

A a kis darabokra vágott vajból, a lisztből, tojásból, a porcukorból és a sóból gyors mozdulatokkal (minél kevésbé olvadjon meg a vaj) sima tésztát készítünk. Folpackba csomagolva 1 órát pihentetjük a hűtőben. Közben félreteszünk 50 szem dióbelet a díszítéshez, a maradékot pedig durvára vágjuk. A vágott diót összekeverjük a ribizlilekvárral és a marcipánmasszával.

1 óra leteltével 200 fokra melegítjük be a sütőt (légkeveréses 180 fok). 50 kis golyót formálunk a tésztából. Kilapítjuk őket és mindegyik közepére teszünk egy kicsit az elkészített masszából. Beburkoljuk a tölteléket, golyókat formázunk és mindegyik golyóra teszünk egy szem diót.

Zsírpapírral bélelt vagy alaposan kizsírozott tepsibe tesszük a golyókat és 20 percig sütjük.

Amikor kihűltek, a keserű csokoládét vízfürdő felett felolvasztjuk, a folyékony, nem túl meleg csokoládét egy kis zacskóba tesszük (pl. fagyasztó zacskó vagy uzsonnás zacskó), amelynek a végén pici lyukat vágtunk. Ennek segítségével berácsozzuk a sütemények tetejét. Fémdobozban sokáig eláll(na).

Advent 2. Konyakos aszalt szilvás, diós cookie

Nálunk az aszalt szilva 1 napig tart. Gyakran veszek,mindig sütés-főzés céljából, aztán mire odáig jutok-üres zacskó benne néhány mag. Mert aki utoljára evett belőle, még a magot is lusta volt kidobni.

Legutóbb szerencsével jártam, pont maradt annyi, ami fél adag süteményhez kellett. Mert ugye ezek csak próbák, hogy megtudjuk,melyik a legfinomabb. De valami gond lehet a rendszerrel, mert a Kicsi ma felháborodva kiabált,hogy üres a Doboz. A Doboz, ami az ő szemében az utóbbi napokban bőségszaruvá nőtte ki magát. Úgyhogy ma este folyt. köv. Új receptekkel. De a következő recept még a múlt heti termésből való. Kedvcsinálónak vagy kedvetlenítőnek megadom, hány kalóriát (bocsánat, kjoule-t) kell ledolgoznunk, ha megkóstoljuk.

Hozzávalók (40 darabhoz)

250 gramm kimagozott aszalt szilva

20 ml konyak

50 gramm puha vaj vagy margarin

75 gramm kristálycukor

1 tasak vaníliáscukor

1 kiskanál sütőpor

2 tojás

125 gramm liszt

1 kiskanál őrölt fahéj

egy csipet só

100 gramm tisztított, durvára vágott dió

porcukor a díszítéshez

1 darab: 67 kcal/281 kJ

Az aszalt szilvát apróra vágjuk és beáztatjuk a konyakba. Egy éjszakát állni hagyjuk.

Másnap a sütőt bemelegítjük 180 fokra (légkeveréses sütőnél 160 fok). A vajat habosra keverjük a cukorral és a vaníliás cukorral. Egyenként hozzáadjuk a tojásokat, majd a sütőporral, a fahéjjal és a csipetnyi sóval elkevert lisztet. Végül a dió és az aszalt szilva következik.

Zsírpapírral kibélelünk két tepsit és két kiskanál segítségével diónyi gombócokat készítünk. (Nedves kézzel kicsit "szétlapogathatjuk" őket) 15 percig sütjük.

Még melegen szórjuk meg porcukorral.

Advent 1. Csokoládés-lime-os kókuszcsók

Ha advent, akkor sütemény. Aprósütemény. Szeretem a non plus ultrát, a nálunk csak "krancedlinek" nevezett koszorúcskát, ami nem más, mint a klasszikus, ribizlilekvárral töltött linzerkarika vagy a mézeskalácsot. A legjobb adventi süteményeket viszont Aachenben ettem: marcipános kiflit, dominosteinét, elisenlebkuchent. Persze,előjött a szokott problémám: mint mindent,ami ízlett,ezt is azonnal reprodukálni akartam otthon. Tavaly karácsony előtt szert tettem egy aprósüteményes német szakácskönyvre francia fordításban (Délicieux petits biscuits), úgyhogy gyorsan neki is láttam a sütésnek. Elővigyázatosságból elrejtettem az elkészült "próbadarabokat" két fémdobozba-olyan sikeresen, hogy húsvétkor kerültek elő.... Nagyon finomak voltak, tehát nyugodtan neki lehet állni már most is-semmi bajuk nem lesz. Legfeljebb elfogynak...

Ezen héten három új receptet próbáltam ki és szavazásra bocsátottam a kérdést: melyik legyen karácsonykor? A három gyerek három különböző süteményre szavazott, úgyhogy mindegyik.....

A három jelölt: konyakos-aszaltszilvás-diós korong, lime-os-csokoládés kókuszcsók és diós-marcipános friandise. Nekem is a kókuszcsók ízlett legjobban, úgyhogy elsőként következzen ez a recept. L-es nagyságú tojással dolgoztam, úgyhogy kisebb tojásoknál inkább 5 fehérjével számoljunk. Az eredeti recept a lime helyett csipetnyi fahéjjal ízesít, de szerintem így sokkal finomabb,nem túl édes.

Hozzávalók ( 60 db-hoz)

4 tojásfehérje

200g porcukor

1 zacskó vaníliáscukor

1 csipet só

1 lime reszelt héja és leve

250g kókuszreszelék

100 gramm keserűcsokoládé

1 darab: 49 kcal/205 kJ

A sütőt bemelegítjük 140 fokra (légkeverésest 120 fokra). A tojásfehérjéket gyenge habbá verjük egy csipet sóval, majd fokozatosan, kicsi adagokban hozzáadjuk a vaníliás cukrot, a porcukrot, a lime kifacsart levét és lereszelt héját. Végül, amikor már kemény a hab, óvatosan belekeverjük a kókuszreszeléket. Sütőpapírral kibélelünk két tepsit és két kiskanál segítségével apró gömböket formálunk. (sütés közben megnőnek!) 30 percig szárítjuk őket. Rácson hagyjuk kihűlni.

A csokoládét darabokra törjük és egy fémtálban,vízfürdő felett felolvasztjuk. Megmártjuk benne a habcsókokat. Rácsra vagy zsírpapírra helyezzük és megvárjuk,amíg megszilárdul a csokoládé. Fémdobozban sokáig eláll (na).

Császármorzsakedvelőknek-Darás rétes Vas megyéből

A nagymamám még természetesen maga nyújtotta a rétest, néha anyukám is megcsinálja, én már leginkább réteslapból dolgozom. Sütünk túróst- kizárólag sósan, sok tojással, hogy könnyű legyen, meggyes-mákost, sima meggyest, almást, néha káposztást. Az én kedvencem a darás. Sehol másutt nem találkoztam ezzel, csak Körmenden a nagymamámnál, bár a sógorom úgy emlékszik, hogy a Baranya megyei nagymama is sütött ilyet. Aki szereti a császármorzsát ( nem az igazi Ferenc József-félét, hanem a darából készültet), nem fog csalódni benne, érdemes kipróbálni. A lekvárnak darabosnak lennie, a legjobb a dzsem. Az enyémben most meggylekvár volt, lecsepegtetett meggybefőttel is meg lehet csinálni. Pontos cukormennyiséget nem tudok írni, ízléstől és a lekvár édességétől is függ. Utólag porcukorral lehet korrigálni.

Hozzávalók ( 2 rúd réteshez)

1 csomag 6 leveles réteslap

0,5 l búzadara

2 db tojás

6 evőkanál olaj

4 dl tejföl

csipetnyi só

ízlés szerint cukor ( 3 púpozott evőkanál)

fél üvegdarabos meggy, málna vagy ribizlilekvár

reszelt citromhéj

1 zacskó vaníliáscukor (ez nem kötelező)

olaj vagy olvasztott zsír a réteslapok megkenéséhez

Először a tölteléket készítjük el. A tojást habosra keverjük a cukorral (vaníliáscukorral) és a csipetnyi sóval. Hozzáadjuk a darát, a 6 evőkanál olajat, majd a tejföllel simára keverjük. Belereszeljük a citromhéjat. Ezután legalább egy órát állni hagyjuk.

Nedves konyharuhán kiteregetjük az első réteslapot, megkenjük olajjal, ráhelyezzük a másodikat, ezt is megkenjük olajjal, majd következik a harmadik. Ezen elosztjuk a darás töltelék felét, és majd darán szétosztunk néhány kanál meggylekvárt. A konyharuha segítségével feltekerjük és zsiradékkal kikent tepsibe fektetjük. Hasonlóan járunk el a második adag réteslappal is.

A sütőt 210 fokra melegítjük (légkeveréses sütő), 7 percig ezen a hőmérsékleten sütjük a rétest, majd 130 fokra csökkentjük és további 15-20 percig hagyjuk a sütőben. A rétesek tetejét megkenjük zsiradékkal és aranysárgára sütjük. Még melegen megszórjuk porcukorral.

Virágbriósok

Brüsszelbe a múlt héten beszökött a tavasz. Sajnos, úgy tűnik a tél meg sem hőkölt belé, mert ma reggel megint 5 fok volt. Ilyenkor pedig meleg, kelt kalácsot kell enni.

Egyik kedvenc francia gasztroblogomon-Nadjibellánál találtam egy gyönyörű brióst, amit azonnal meg akartam sütni. Csak.... Elromlott a mérlegem és nem tudtam kimérni a tészta hozzávalóit. A tejlekvárnak való sűrített tej pedig másfél órai forralás után is híg maradt. De a technika annyira érdekes, hogy mégiscsak megsütöttem. A kakaós-kókuszos kalács tésztáját dagasztottam be, mert ott mérleg helyett kanállal is ki lehet mérni az alapanyagokat, tejlekvár helyett pedig ugyancsak a saját kalácsom töltelékét használtam, csak a kókuszt hagytam ki belőle. Az eredmény kicsit "rusztikusabb" lett, mint Nadjibelláé, de nekem így is tetszett. Azért mégegyszer neki fogok rugaszkodni, mert az ő tésztája keményebbnek tűnik, ezért biztosan szebb lesz.

Hozzávalók (12 brióshoz)

lásd a kakaós-kókuszos kalácsnál ( fél kg liszttel dolgoztam), a krémnél is fele adagot készítsünk.

(lehet egy kicsit több cukorral készíteni a tölteléket, mert most a jégcukros szórás elmarad)

A tészta alapanyagait bedagasztjuk, majd 45 percig kelni hagyjuk. Ezután 12 golyót formázunk belőle és 10 percig kelesztjük. A lapokat kb. 10cm átmérőjű körökké nyújtjuk és megkenjük a kakaós krémmel. Újra golyót formázunk belőle, majd ismét körré nyújtjuk. Az a lényeg, hogy a kakaós töltelék a tészta közepében maradjon. (Ezt a legnehezebb kivitelezni, a legegyszerűbb módja, ha az elején a golyóból rögtön két azonos átmérőjű kört nyújtunk, összetapasztjuk őket és a széleit lezárjuk. Ezután még egy kicsit nyújtunk a körön, hogy szép sima legyen.)

Ezután egy ásványvizes kupakot nyomunk a kör közepébe-ez lesz a virág közepe, majd 12 helyen egészen a kupakig, bevágjuk a tésztát.

Páronként megsodorjuk a szirmokat és kettesével összefogjuk őket. Attól függően, hogy kifelé vagy befelé végezzük a sodrást, más-más virágbrióst kapunk.

A sütőt előmelegítjük 200 fokra ( légkeveréses sütőben 180 fok) Egy nagy tepsibe zsírpapírt fektetünk (vagy kizsírozott tepsibe) és belehelyezzük a virágokat. Még 20 percig kelesztjük őket. Tojással lekenjük és mákkal, darált mogyoróval vagy jégcukorral díszítjük a tetejét. 10-15 perc alatt megsül.

Advent 1. Hamis krémes rumos mazsolával

Ádvent első vasárnapja. Koszorú és sütemény-folytatjuk a hagyományt, amit tavaly kezdtem el, minden adventi vasárnapot valamilyen édességgel köszöntünk. Ma egy kedves régi szomszédunk receptje alapján készült a hamis krémes, rengeteg mazsolával, aminek egy hagyományos krémesben helye nincs, de szerintem kifejezetten használ neki. A képen látható szarvas már a karácsonyi vásárról származik, Brüsszelben most egymást érik az ilyen rendezvények, hiszen egy hete maradt a belgáknak az ajándékozásig.

Hozzávalók

A tésztához

50 dkg liszt

12 dkg vaj vagy margarin

1 zacskó vaníliáscukor

2 evőkanál cukor

1 dl tej

1 zacskó szalalkáli

A krémhez

5 tojás

1 liter tej (8dl tejjel és 2dl tejszínnel még finomabb)

10 evőkanál porcukor (lehet kicsit több is, ha édesen szeretjük)

7 evőkanál rétesliszt (az eredeti recept szerint-lehet keményítő vagy 2 zacskó vaníliás pudingpor)

10 dkg mazsola

rum

1 vaníliarúd

180 fokra előmelegítjük a sütőt (légkeveréses 160 fok, gáz 2-3 fokozat). A szalalkálit feloldjuk a tejben, majd a tészta többi hozzávalójával jól összegyúrjuk ( ha túl kemény lenne, adjunk hozzá annyi tejet, hogy könnyen nyújtható legyen). 4 részre osztjuk. Megvajazott tepsi tetején kell sütni, úgyhogy jó vékonyra kell nyújtani és próbáljuk megközelíteni a tepsi méretét (nem olyan nagy baj, ha nem lesz szabályos-úgyis levágjuk a széleit). Halványsárgára sütjük a lapokat.

A mazsolát beáztatjuk a rumba. A krémhez a tejet (és a tejszínt) a felhasított vaníliarúddal felforraljuk.( én mindig vízfürdő felett csinálom), A tojások sárgáját kikeverjük a porcukorral, majd hozzáadjuk a lisztet (keményítőt vagy pudingport) és egy kicsi tejet, hogy simára tudjuk keverni. Folyamatos keverés mellett hozzáadjuk a forró tejhez, és addig főzzük, amíg be nem sűrűsödik. Ezután belekeverjük a lecsepegtetett mazsolát. Végül habbá verjük a tojások fehérjét és még melegen óvatosan beleforgatjuk a krémbe.

Még melegen 3 részre osztjuk a krémet és betöltjük a lapokat. Egy napig hűvös helyen pihentetjük, majd porcukorral megszórjuk és szeletekre vágjuk.

Kráter-torta

Vas megyei szomszédunk, Ancsa időnként megjelenik egy tányér süteménnyel, ami pillanatok alatt eltűnik és a gyerekek nekem szegezik a kérdést: te miért nem sütsz ilyeneket? A jó válasz az, hogy "mert nem tudok".

Ancsa ugyanis nem csak finomakat süt, hanem szépeket is. Olyan krémest, amelyet csak jó cukrászdában látni (a receptje megvan, csak még gyűjtöm a bátorságot). Sajnos, amit én előállítok, általában finom, csak nem mindig szép. Rusztikus.....

A kráter is Ancsa-féle sütemény. Azért szeretem, mert az első olvasásra szokatlannak tűnő tejfölös máztól különleges lesz, nem túl édes. Eredetileg nagy tepsiben készül, de én átdolgoztam egy 26 cm-es tortaformára, mert csak 15 deka lisztem volt itthon.

A "címlapfotóra" a nyers kráter került fel, mert így volt a legszebb.

A receptnél az eredeti, nagy tepsihez való mennyiségeket adom meg, mert a tortához mért mennyiségek "furcsán" mutatnának (pl 60 ml tej..., mérőhengerrel persze könnyen menne...)

Hozzávalók

2 csomag vaníliás pudingpor

9 dl tej

A tésztához

1 csomag vaníliáscukor

5 tojás

1 dl tej

25 dkg liszt

2 evőkanál kakaópor (cukrozatlan)

1 csomag sütőpor

1 dl étolaj

vaj vagy zsír a tepsi kikenéséhez.

Máz

2 pohár 2 dl-es 20%-os zsírtartalmú tejföl

4 evőkanál porcukor

1 csomag vaníliáscukor

A vaníliás pudingport kikeverjük hideg tejjel. A maradék tejet felforraljuk, belekeverjük a feloldott pudingport és sűrűre főzzük. Ezután kihűtjük. (lehet ízesíteni egy vaníliáscukorral is)

A sütőt előmelegítjük 180 fokra.

A tojások sárgáját a cukorral, a vaníliáscukorral és a tejjel jól összekeverjük. Tovább keverve hozzáadjuk a lisztet, a kakaóport, a sütőport és az étolajat. Egy csipet sóval keményre verjük a tojások fehérjét és óvatosan belekeverjük a masszába.

Zsírozott, lisztezett tepsibe simítjük, beleszaggatjuk a kihűlt pudingot. Tűpróbáig sütjük kb 20-25 perc alatt.

A két pohár tejfölt kikeverjük a porcukorral és a vaníliáscukorral. Rákenjük a forró, sült tésztára és visszatesszük 5 percre a kikapcsolt, még meleg sütőbe.

Mandulás eper-rebarbara pite

Vettem egy nyaláb rebarbarát. Gyakran ettünk otthon rebarbarakompótot és később süteményt is sütött a mamám, tojáshabbal a tetején. Először rebarbarás crème brûlée-n gondolkodtam-állítólag ez az egyik legfinomabb variációja az égetett krémnek- de aztán az epret is fel kellett használni, amit most nagyon olcsón kínáltak a piacon. Nemrég kaptam otthonról egy Nők lapját, abban találtam a receptet és a maradék őrölt és szeletelt manduláimat is "belesütöttem".

A gyerekeim szerint az eper a legjobb benne, olyan az íze, mint az erdei szamócának.

Hozzávalók

50 dkg eper
50 dlg rebarbara
4 evőkanál barna cukor
4 tojássárgája
3 dl tejszín
1 rúd vanília vagy 1 zacskó vaníliáscukor
3 evőkanál porcukor
3 evőkanál őrölt mandula
2 csepp keserűmandulaaroma (elhagyható)
szeletelt mandula a tetejére

A tésztához

20 dkg liszt
13 dkg vaj
7 dkg porcukos
fél zacskó vaníliás cukor
fél csomag sütőpor
csipet só
1 tojássárgája
1-2 teáskanál tejföl
1 kávéskanál reszelt citromhéj

Először a tésztát készítjük el, mert fél órát phentetni kell. A lisztet jól összekeverjük a többi hozzávalóval ( a vaj kivételével) és utána hozzáadjuk a kis szeletekre vágott hideg vajat. Amikor összeállt, fél órát állni hagyjuk.
Közben megtisztítjuk a rebarbarát: levágjuk a végeit és kb.2 cm széles darabokra vágjuk. Az epret megmossuk és elfelezzük, ha nagyok, akkor negyedeljük. A tésztát kinyújtjuk, pite formába nyomkodjuk. A gyümölcsöt ráhalmozzuk (soknak tűnik, de össze fog esni). A tojássárgáját kikeverjük a porcukorral, a vanília kikapart magjával (vagy a vaníliáscukorral), az őrölt mandulával, a mandulaaromával és a tejszínnel. Ráöntjük a gyümölcsökre, a tetejére barnacukrot és szeletelt mandulát szórunk. Előmelegített 170 fokos sütőben 35-40 perc alatt készül el.

Belgaságok 3. - A breughel tarte-Belga mandulás almatorta

Volt a nagymamámnak egy művészeti albuma a Bécsi Képtár festményeiről, amit nagyon szerettem nézegetni. Itt találkoztam először Breughel képeivel, későbbi nagy kedvencemmel, a sokat elemzett Falusi lakodalommal. Amikor egy patisserie kirakatában először megpillantottam a "Breughel tarte"-ot, azt hittem, a festő tiszteletére kreálták. De hiába kerestem, semmilyen nyoma sincs a kapcsolatnak. A breughel-jelentését sem sikerült kiderítenem, de gyanítom, hogy valami olyasmiről lehet szó, mint a dobostortánál-egyszerűen a kitalálójáról kapta a nevét.

A torta finom, tökéletes egy ötórai teához vagy kávéhoz. Meg Breughel képek nézegetéséhez....

Hozzávalók

1 adag omlós tészta (paté brisé)
4 alma (boscop-ot használtam, jonagold vagy golden is jó lehet)
12,5 dkg mazsola
0,5 dl rum
2 tojás
2 dl tejszín
1 csomag vaníliáscukor
10dkg porcukor
5dkg darált mandula

Ha az omlós tésztát is magunk készítjük:

25 dkg liszt
12,5 dkg vaj
7,5 dkg porcukor
1 tojás


Ha nincs kész tésztánk, a tészta hozzávalóit gyorsan összegyúrjuk és 1 órát pihentetjük. Utána kinyújtjuk, kb. 2cm-el nagyobb átmérőjűre, mint a formánk, és a tésztát a kivajazott, kilisztezett formába simítjuk.

A mazsolát beáztatjuk rumba. Egy recés szélű tortaformát kibélelünk omlós tésztával. Az almát meghámozzuk,vékony szeletekre vágjuk és elrendezzük a formában. Kézi habverővel összekeverjük a tojásokat a porcukorral és a vaníliáscukorral, hozzáadjuk a tejszínt, a darált mandulát és a lecsepegtetett mazsolát. A keveréket az almára öntjük és kicsit megrázogatjuk az edényt, hogy egyenletesen oszoljon el. A tetejét meg lehet szórni szeletelt mandulával is.180 fokos sütőben 35 percet sütjük.

"Kék" avagy narancsos-csokoládés cake

Mikor sütsz megint "kéket"? -kérdezte a lányom. Valószínűleg furcsán nézhettem, úgyhogy megismételte. "Tudod, olyan kéket. "

Rövid egyeztetés után kiderült, hogy Kicsi Vu citromos süteményéről van szó, amely téglaformában készül és ugyanúgy néz ki, mint a belga gyerekek egyik kedvenc süteménye. Na mi? A cake. Igen, cake-nek hívják, pedig frankofon országként ők is megszállottan kerülik az angol szavakat. Sőt, a francia-franciákhoz hasonlóan még az angol (amerikai) neveket is franciásítják. Így lesz Michael Douglas-ból "Mikael Duglász" vagy Detroit-ból "Dötroá" (sic!).

Kicsi Vu citromos süteményét, amely egy francia oldalról indult el a világhír felé -"légere gâteau au citron"- néven sokszor megsütöttem. Aztán elkezdtem variálni, mert a tészta nagyon jó-így lett aztán mandulástól a csokison át mindenféle "kékünk."

Narancsos-csokoládés cake

Hozzávalók

4 tojás
13 dkg kristálycukor
8 dkg olvasztott vaj
12dkg liszt
1 csomag sütőpor
1 narancs leve és reszelt héja (a héj helyett lehet 4 csepp narancsaroma)
5 dkg étcsokoládé apró darabokra vágva

A sütőt bemelegítjük 180 fokra (légkeveréses sütő 160 fok). A lisztet összekeverjük a sütőporral. A tojások sárgáját kikeverjük a cukorral, a narancs reszelt héjával és levével. Hozzáadjuk a lisztet, majd az olvasztott vajat. A tojásfehérjéket kemény habbá verjük és óvatosan beleforgatjuk a tésztába. Kivajazott, kilisztezett téglaformába öntjük és a tetejét megszórjuk az apróra vágott étcsokoládéval. Körülbelül 20 percig kell sütni, nekem akkor még kicsit nyers volt a belseje, ezért csökkentettem a hőmérsékletet és még 10 percig sütöttem.

Belgaságok 1. - A craquelin

A belgák egyik kedvenc, vasárnapi süteménye a craquelin (ejtsd 'kraklen'). A név holland eredetű, a "crakelinc" egy kicsi keksz, amelyet ropogtatni lehet. Bretagne-ban is ismerik, a Saint-Malo cukrászatnak ez a specialitása.

A belga craquelin sokkal nagyobb, mint külföldi társai, de ő is "ropog" a belégyúrt gyöngycukortól.

Hozzávalók

320g liszt
150ml tej (az eredeti recept vizet ír)
2 tojássárgája
20g friss élesztő vagy egy csomag szárított élesztő
125 gr puha vaj
15gr cukor
5gr só
100gr gyöngycukor vagy jégcukor

liszt a tészta kinyújtásához

Az élesztőt felfuttatjuk 1dl tejben egy kiskanál cukorral. (ha szárított élesztőt használunk, nem kell futtatni). Ezután összegyúrjuk a liszttel, a cukorral, a sóval, a tojássárgájákkal és a maradék tejjel. Kis darabokban hozzáadjuk a vajat. Végül sima tésztává dolgozzuk. (Elképzelhető, hogy liszt kell még bele, az a lényeg, hogy elváljon a kezünktől a tészta.)

Kettéosztjuk egy 150gr-os és egy 500gr-os cipóra. 10 percig meleg helyen állni hagyjuk. Ezután a nagyobbik cipóba apránként beledolgozzuk a gyöngycukrot vagy a jégcukrot. A kisebbik cipót lisztezett deszkán kinyújtjuk, majd a nagy cipót belecsomagoljuk. Kivajazott tepsibe fektetjük úgy, hogy megfordítjuk a "bugyrot", vagyis ne látszon a csomagolás helye. Langyos helyen 1 órát kelesztjük. Ezután csillag alakban bevágjuk a tészta tetejét (ne túl mélyen, de azért látszódjon a belső réteg). Megkenjük tojásfehérjével és 220 fokos sütőben (légkeveréses: 200 fok) kb. 20 percig sütjük. Nekem a belseje nyersnek tűnt, ezért lejjebb vettem a sütő hőfokát 180 fokra és még 10 percig sütöttem.

Vízkereszt vagy amit akartok... A Galette des Rois

Először is minden kedves Olvasómnak boldog újévet kívánok! 

Január 6-a vagyis Vízkereszt környékén a pékségek kirakatában megjelenik a Galette des Rois, (ejtsd: 'gálett dé roá") vagyis a királyok lepénye.

 

A keresztények Vízkeresztkor a három királyok-Gáspár, Menyhért és Boldizsár látogatását ünneplik a kis Jézusnál, illetve erre a napra esik Jézus megkeresztelkedése is. Ebből az alkalomból vizet szentelnek a templomokban-innen a vízkereszt elnevezés.

A süteményt először az ókori Rómában készítették, az ún. Szaturnália ünnepre (a téli napéj- egyenlőség idején Szaturnusz isten tiszteletére szervezték). A lepénybe egy szem babot rejtettek el és a szerencsés megtaláló lett az ünnepség királya.

A középkorban a galette elfogyasztása családi körben történt. A lepény felvágásának meghatározott sorrendje volt: az első szelet a szegényeket, vagyis az elsőnek alamizsnát kérő koldust illette, a második szelet a távollevőké: katonáké, halászoké-akik nem lehettek jelen a sütemény elfogyasztásakor. A babot megtaláló családtag kicsi papírkoronát (a link szabásmintát tartalmaz!) kapott és választhatott maga mellé egy királynőt vagy egy királyt. 

 

Belgiumban a leveles tésztát pâte feuilleté néven kör alakúra nyújtva árulják, de bármilyen levelestésztából elkészíthető, egyszerűen vékonyra kell nyújtani és egy köralakú tortaforma mentén kivágni. A galette-ben található mandulakrémet frangipánnak is nevezik, nevét egy XV. században élt firenzei cukrászról kapta.

Hozzávalók

2 tekercs levelestészta 

125g darált mandula 

125g vaj 

125g kristálycukor 

3 tojás 

2 csepp keserűmandula-aroma 

1 evőkanál rum 

2 csepp narancsaroma (ez nem kötelező, narancsvirágvizet javasoltak) 

 A megkenéshez 1 tojássárgája ,1 evőkanál tej

 

A vajat kikeverjük a kristálycukorral, majd hozzáadjuk a tojásokat, a darált mandulát és az aromákat. Az egyik levelestésztát a tepsibe fektetjük és a szélét 2 cm szélesen bekenjük tojássárgájával. Középre halmozzuk a mandulás krémet, elhelyezzük benne a porcelánfigurát, majd elegyengetjük a "tojáscsíkig". Ráhelyezzük a másik levelestészta lapot és lenyomkodjuk a széleket. Utána egy éles késsel 2cm-ként körbevagdossuk 2 cm mélyen a sütemény szélét. Középen is ejtünk egy pici bevágást.

Ezután egy éles, nagy késsel bekockázzuk (mint a pogácsánál) a lepény tetejét- nem kell teljesen bevágni, éppen csak, hogy nyoma maradjon. Egy kenőtoll vagy ecset segítségével bekenjük tejes tojássárgájával a galette-et. 30 percre hideg helyre, hűtőbe tesszük. A sütőt 240 fokra melegítjük-fontos, hogy nagyon forró legyen. Kb. 20 percig sütjük, amíg a teteje aranybarna nem lesz.

Gaufre 2. A brüsszeli gaufre

Arra gondoltam, hogy a goffrisütő ideális karácsonyi ajándék, ezért új szerzemény kipróbálásához ajánlom a gaufre-ik második, kipróbált és jónak találtatott, szupergyors receptjét.

A brüsszeli gaufre teljesen más, mint liège-i rokona. Könnyű, levegős és ugyanakkor ropogós.

Mindenképpen kívánkozik rá porcukor, mi csokoládémártással és tejszínhabbal ettük, de gyümölccsel is finom lehet.

Egy dologra nagyon kell -a saját érdekünkben-figyelni. A sütés kezdésekor tegyünk legalább egy borsónyi vajat a sütőbe és forrósítuk fel és így öntsük bele a tésztát. Elkerülhetetlenül bekövetkezik az "első palacsinta" szindróma, vagyis ragad, csak nem mindegy mennyire....

Kezdeti próbálkozásomnál negyedóráig kapargattam az első példányokat a sütőből, másodszorra csak egy kicsit kellett beavatkozni. Utána már megy magától is, de én azért minden adagnál teszek bele egy kicsi vajat.

Hozzávalók

125 gramm liszt
250 ml tej
1 negyed vaníliarúd vagy egy zacskó vaníliáscukor
10g kristálycukor
100g olvasztott vaj vagy margarin
4 tojás
egy nagy csipet só
porcukor a szóráshoz

A tejet a vaníliarúddal felforraljuk, majd langyosra hűtjük. A tojások sárgáját kikeverjük a cukorral és a sóval, hozzáadjuk a lisztet, majd apránként a tejet és az olvasztott vajat. A tojásfehérjékből kemény habot verünk és óvatosan beleforgatjuk a tésztába. A goffrisütőt felforrósítjuk, kis darab vajat dobunk bele, felolvasztjuk és belemerünk egy adag tésztát. Legalább 3 percig ne nyitogassuk a sütőt.... Még forrón szórjuk meg porcukorral.