Az utolsó pillanatban - Lencsesaláta almával és fokhagymás vinaigrette-tel

Újévkor lencsét kell enni meg sült malacot, hogy gazdagok legyünk és szerencsések. A kismalac kiesik, de egy malaccombot szívesen megsütöttem volna. Sajnos itt semmilyen hagyománya nincs,  kecskegidával (ami volt bőven) pedig nem akartam helyettesíteni. Úgyhogy egybensült császárhúst fogok sütni, állítólag a disznó minden formában szerencsét hoz.
Nem emlékszem, hogy gyerekkoromban valaha is került volna lencse az asztalunkra - nem is lettünk gazdagok.. Szerintem az 50-es években a szüleimnek elege lehetett belőle, ugyanúgy, mint a grízes tésztából. Mindkettőt a napköziben ettem először és nagyon ízlettek. Úgyhogy nálunk mindig van lencse, az utóbbi években főleg saláta alakjában. Idén az egyik új szakácskönyvemből próbáltam ki egy receptet, még érnie kell, de jónak tűnik. Az alapanyagok egy részét a vinaigrette helyett majonézzel és újhagymával kevertem össze, holnapra kiderül melyik lesz a jobb. Az eredeti recept korianderlevelet is tartalmaz, de inkább kihagytam, mert a poloskaízű levelet rajtam kívül mindenki utálja a családban. Cikóriához itt nagyon könnyű hozzájutni és keserű íze miatt érdekesebb lesz a saláta, de simán elhagyható.

Hozzávalók:

200 gramm lencse
2 szál szárzeller
3 evőkanál mazsola
2 cikória (elhagyható)
egy citrom leve
egy alma (lehetőleg savanykás)
1 csokor koriander (elhagyható)

A vinagraitte-hez:

1 gerezd fokhagyma
3 evőkanál borecet vagy balzsamecet
5 evőkanál olívaolaj
őrölt bors

A lencsét háromszoros mennyiségű sós vízben puhára főzzük. (20-25 perc lencse fajtától függően.) Hideg vízzel leöblítjük. A szárzellert vékony karikákra vágjuk. A mazsolát forró vízbe áztatjuk 5 percre, utána leszűrjük. Az alma magházát kivágjuk és héjastól apró darabokra vágjuk.  A cikóriát negyedeljük, majd felezzük és vékonyan felkarikázzuk. Mindent egy salátástálba öntünk és meglocsoljuk a citrom levével.
A fokhagymát megtisztítjuk, lereszeljük, hozzáadjuk az ecetet, majd az olajat és egy habverővel jól összekeverjük, amíg homogén nem lesz.  A szószt a zöldségekre öntjük és megszórjuk a korianderlevéllel

Francia meleg lencsesaláta

Új év- új külső. Nem január 1-én, hanem Vízkeresztkor, hogy azért nevezetes nap legyen. Akinek kedve és ideje van feltétlenül süssön egy galette des rois-t! Ja, és gazdagok leszünk. Ha a lencsén múlik, akkor biztosan. Találtam egy meleg lencsesaláta receptet az egyik kedvenc francia oldalamon és nagyon jó lett-ezt ettük szilveszterkor, csak még nem volt időm blogolni. Egytálételnek is beválik.

Eredetileg Puy lencséből készül, nekem egy zacskó lentillon rosé-m (rózsaszín lencse, de úgy rózsaszín, ahogy a vöröslencse vörös...) volt itthon, amit még a nyaralás alatt vettem Franciaországban. Most kiderítettem a net-en, hogy ez egy nagyon ritka fajta, csak egy helyen termesztik és édesebb a többi lencsénél. (úgyhogy folyt. köv.) Ennél a salátánál jobb lett volna a borsos ízű Puy vagy a közönséges barna lencse, előbbit nem kell áztatni, utóbbi viszont mindenképpen álljon legalább 4 órát vízben főzés előtt.

Hozzávalók

200g lencse

2 kicsi lilahagyma vagy salottahagyma

2 szál kakukkfű

150 gramm kockákra vágott baconszalonna

1 kávéskanál dijoni mustár

1,5 dl olívaolaj (dióolajjal a legjobb)

0,5 dl borecet

egy kis csokor petrezselyem

őrölt bors

só

A lencsét megmossuk és háromszoros mennyiségű kakukkfűvel és borssal ízesített vízben megfőzzük, sózni nem szabad. (időt nem tudok mondani, körülbelül forrástól számított 30 perc) Figyelni kell, hogy puha legyen, de ne essen szét. Közben elkészítjük a vinaigrette-t: a mustárt habverővel jól összekeverjük az ecettel, sóval, borssal és kis adagokban hozzáadjuk az olajat. A felaprított hagymát és petrezselymet a meleg lencséhez adjuk és alaposan összekeverjük a vinaigrette-el. Végül ropogósra sütjük a szalonnát és a saláta tetejére halmozzuk. Melegen tálaljuk.

Lencsegombóc currymártásban (Lentil bhuja)

A zöld lencsével először jó pár éve találkoztam, amikor egy ismerősöm Auvergne-ben (Clermond-Ferrand) járt és egy érdekes, elegáns fémdobozban puy (ejtsd:’püi’) lencsét hozott ajándékba. A Massif Central déli nyúlványain, Cantal megye mellett található egy gyönyörű kisváros, Puy en Velay (Haut Loire), itt van a legnagyobb zöld lencse kultusz talán egész Európában.


Speciális mikroklímában, a 600-1200 méter közötti fennsíkon kitűnő zöldlencsét termesztenek, egyesek szerint már 2000 éve..... A zöldlencsének 1995 óta saját rendje van, választott tisztviselőkkel, esküvel, dalokkal. 1935-től elnevezése védett, az első zöldség, amit ez a megtiszteltetés ért…. A B vitaminban, vasban és magnéziumban gazdag zöldlencsének koleszterin csökkentő hatása is van. Fehérjetartalma vetekszik a húséval.

Sokat szemeztem ezekkel a lencsegombócokkal, amíg úgy döntöttem, belevágok. Indiai ételről van szó, amelyet a falafelhez hasonlóan pitával tálalnak a recept szerint (talán inkább naan-hoz). Ideális tojásérzékenyeknek és ha a tejszínt is ki tudjuk váltani valamivel, akkor a vegánok is élvezhetik ezt a fogást. Óriási adag, szerintem a gombócokból érdemes a felét csinálni, de ugyanannyi mártással.

Voltak félelmeim, hogy nem áll össze és nem is bizonyultak alaptalannak. Azaz, összeáll csak nem az eredeti receptet követve..... Több krumpli és liszt kell bele, és bár a receptben nem szerepel, egy kis só sem árt. A gombócok meggyúrása, ha nem tartunk be egy alapvető szabályt, horrorszerű élmény lesz. Csak száraz kézzel lehet gyúrni. Eszünkbe ne jusson vizet használni, inkább törölgessük sűrűn a kezünket.

Hozzávalók:

37 dkg zöld lencse
1 nagy vöröshagyma

1 nagy burgonya
1 teáskanál őrölt római kömény
1 teáskanál őrölt koriander
1 teáskanál őrölt kurkuma
15 dkg liszt

olaj a sütéshez

A mártáshoz
2 evőkanál olaj
2 gerezd zúzott fokhagyma
1 evőkanál reszelt gyömbér
2,5 dl paradicsomkonzerv turmixolva
5dl zöldségleves
2,5dl tejszín
20 dkg zöldbab
2 felkarikázott sárgarépa

A lencsét előző este beáztatjuk annyi vízbe, amennyi ellepi.
Másnap a vöröshagymát és a burgonyát lereszeljük és alaposan lecsepegtetjük. Egy tálban összekeverjük a gombóc többi hozzávalójával, hűvös helyen állni hagyjuk 10 percig. Utána száraz kézzel diónyi gombócokat formálunk belőle. Fóliával bélelt tálcára tesszük és a hűtőben 30 percig pihentetjük.

Egy magas falú serpenyőbe vagy lábosba 2 cm olajat öntünk és magas hőfokon kb. 5 percig alatt, aranysárgára sütjük benne a gombócokat. Papírtörlőn lecsepegtetjük. Egy nagy serpenyőben felhevítjük a 2 evőkanál olajat, beletesszük a fokhagymát és a gyömbért, közepes hőmérsékleten 1 percig pároljuk. Belekeverjük a paradicsompürét, a levest és a tejszínt. Felforraljuk, beletesszük a gombócokat, a megtisztított egészben hagyott zöldbabot és a karikára vágott sárgarépát. 30 percig takaréklángon főzzük. Könnyen leég! Pitával vagy ha sok mártásal készítettük, basmati rizzsel tálaljuk.

A Nélkülözhetetlen ázsiai szakácskönyv receptje alapján