Rugelach-csiga

Egy clos-ban lakunk. 15 hasonló külsejű téglaház veszi körbe a kicsi teret, ahová egyetlen keskeny , rövid út vezet be, a kukások nem kis bosszúságára. Magyarul talán "köz"-nek fordítanám.

A Clos lakói minden évben összegyűlnek egy közös nagy piknikre és ez a nap mindig Brüsszel autómentes napjára esik.

A Clos igazi multikulturális olvasztótégely. Ennek megfelelően az étel és az ital felhozatal is nemzetközire sikerült. A kongói hölgy banánt sütött, a velünk szemben lakó osztrákok tavaly kuglóffal, idén pedig egy autentikus Sacher tortával rukkoltak elő. Az angol szomszéd cake-et, a holland házaspár almatortát hozott, a belgák goffrit és brownie-t tettek az asztalra grenadine és mentaszörppel. A rendkívül rokonszenves török szomszéd viszont formabontóan hatalmas tál szusit készített.

A tavalyi sikeren felbuzdulva ezúttal 1kg lisztből sütöttem túrós pogácsát és hogy valami újdonság is legyen, rugelach és kakaós-kókuszos csigákat. Barack- és szilvapálinkát vittünk a pogácsához, a csigákhoz pedig tokaji aszút. Minden elfogyott az utolsó morzsáig és azóta Madame Boulanger-nak, azaz Pékasszonyságnak hívnak....

Sajnos, a fényképek kicsit homályosak lettek, úgyhogy ma újra megcsináltam őket. A kakaós-kókuszos kalács tésztájával dolgoztam, ez egy nagyon könnyen elkészíthető kelttészta.

Hozzávalók (15 db rugelach és 15 db kakaós-kókuszos csigához)

A tésztához

50 dkg liszt

8 dkg vaj vagy margarin

1, 5 dl tej ( ha nem állna össze, akkor kicsivel több-ez a liszttől függ)

2, 5 dkg friss vagy 1 zacskó szárított élesztő

3 evőkanál kristálycukor

1 tojás

1 nagy csipet só

A vajat felolvasztottam és összekevertem a langyos tejjel. A lisztet összekeverjük az élesztővel, hozzáadunk minden hozzávalót, a tejet és a vajat célszerű kisebb adagokban belekeverni. ( A liszt minőségétől függően módosítani kell a tej mennyiségét. Ezért fontos a fokozatos adagolás. Ha ragad a tészta, adjunk hozzá lisztet nyugodtan.) Magától összeáll egy nagy sima gombóccá, nem kell túl sokat dagasztani. Liszttel megszórjuk, 1 órát kelesztjük meleg helyen.

Közben elkészítjük a töltelékeket.

Hozzávalók

A rugelach töltelékhez

5 dkg durvára vágott dió

3 evőkanál barna cukor

1 kávéskanál fahéj

5 dkg mazsola (durvára vágva)

4 dkg vaj

3 evőkanál baracklekvár

A kakaós-kókuszos töltelékhez

4 dkg vaj

3 evőkanál kristálycukor

1 teáskanál kakaó

1 teáskanál kókuszreszelék

A sütőt 200 fokra melegítjük. (légkeveréses 180 fok) A tésztát átgyúrjuk, majd két egyenlő részre osztjuk. Az egyiket téglalap alakúra nyújtjuk, megkenjük a kakaós-kókuszos töltelékkel. Bejgliszerűen feltekerjük és 16 szeletre vágjuk. A tetejüket megkenjük tojással és egy kis jégcukorral is megszórhatjuk.

Sütőpapírral bélelt tepsiben még 20 percig kelesztjük, azután kb. 10 perc alatt megsütjük őket.

A rugelach csigához a tésztát szintén téglalap alakúra nyújtjuk. Megkenjük baracklekvárral, megszórjuk durvára vágott dióval és az ugyancsak durvára vágott mazsolával. A puha vajat összekeverjük a cukorral és a fahéjjal és kis darabokat szórunk egyenletesen a dió és a mazsola tetejére. Feltekerjük, 16 db-ra vágjuk és hasonlóan járunk el vele, mint a kakós-kókuszos csigákkal.

Galette des rois 2.- a demokrácia jegyében

Vízkereszt, tehát galette des rois. Aki kíváncsi a történetére, most már a Gasztrotippen is elolvashatja. Kicsit változtatni akartam a recepten, mert karácsony előtt vettem egy új francia gasztroújságot és találtam néhány ötletet a galette megújítására. A címe Gourmande! és az aSophie Dudemaine jegyzi, aki Franciaországban a mi Stahl Juditunknak felel meg. Sophie több szakácskönyvet adott ki, a "La cuisine de Ducasse par Sophie" azaz "Ducasse konyhája Sophie szerint" nekem is megvan. (ehhez Alain Ducasse a nevét, sőt mi több az arcát is adta, a borítón ő is ott van Sophie mellett). A receptek pedig tényleg használhatóak, nem véletlenül nyert nemzetközi díjat a szakácskönyv. Ez az újságra is igaz, egyszerű receptek, extra alapanyagok nélkül-de azért az elrugaszkodottabbak is találnak kedvükre valót- például csigával töltött, leveles tésztából készült csigát...

Galette des rois receptje arányaiban kicsit más, mint a régi receptemé, de a főbb alapanyagok megegyeznek. Édesebb, ezért a régi receptemet használtam. Többféle variációt is közöl a galette színesítésére, a további ízesítőket a mandulás krém tetejére kell szórni. Nekem a málnás-pisztáciás töltelék tetszett, a férjem a kandírozott narancshéj-csokoládé mellett tette le a voksát, fiam az almás-mazsolásra szavazott. Purista lányomnak a sima mandulás változat ízlik legjobban. Kisfiam nem nyilatkozott, úgyhogy négy részre osztottam a galette-t és mindegyik negyed más ízű lett. Ettől aztán kicsit hepehupás lett a lepény, de mindegyik variáció finom lett.

Persze, a málnás lett a legjobb, csak egy kicsit sok levet eresztett.....

Az alaprecept a tavalyi galette-nél található, a töltelékek Sophie ötletei alapján a következőek:

Csokoládés változat

70 gramm kandírozott narancshéj és 70 gramm apróra vágott keserű csokoládé

Málnás-pisztáciás változat

120 gramm friss vagy fagyasztott málna és 70 gramm tisztított, natúr pisztácia

Almás változat

egy savanykás alma vékony szeletekre vágva és 50 gramm előzőleg rumba áztatott mazsola

Quinoa tabbouleh

Gyakran készítek tabbouleh-t, de venni is szoktam, itt ugyanis minden bolt 4-5 félét tart, a klasszikus orientale-tól kezdve a grillezett zöldségesig , sült csirkével dúsítottíg mindenféle előfordul. ( recept Lúdanyónál). Most egy kicsit változtattam, az otthon is kapható quinoát használtam bulgur helyett (itt simán kuszkuszból csinálják és néha citromlé helyett borecetet öntenek hozzá).

A quinoa Dél-Amerikából származó növény, amelynek a magját használjuk fel. Valójában nem gabona, mert a spenót és a cékla rokonaként a libatopfélék közé tartozik. Az inkák"chysia mama"-nak nevezték, ami quechua nyelven minden gabonák anyját jelent. A spanyol hódítók figyelmét nem keltette fel, mert a glutén hiánya miatt nem lehet kenyeret sütni belőle, ezért nem terjedt el a burgonyához és a kukoricához hasonlóan.

Fehérjében nagyon gazdag, ráadásul az összes olyan aminosavat tartalmazza, amely az emberi szervezet sejtjeinek felépítéséhez szükséges. Ideális táplálék vegetáriánusoknak, a glutén hiánya miatt a lisztérzékenyek is fogyaszthatják. Lipidekben szegény, vastartalma viszont magas.

Hozzávalók (4 személyre)

100g quinoa
4 közepes paradicsom
1 kígyóuborka
1 kis fej hagyma (vagy egy csokor újhagyma)
30 gramm mazsola
1 csokor petrezselyem
1 vagy 2 citrom leve
4 evőkanál olívaolaj
néhány mentalevél
só, bors

A quinoát kétszeres mennyiségű forró sós vízben 15-20 percig főzzük.Akkor van készen, ha a magok szinte áttetszőek. Megvárjuk, amíg kihűl, majd összekeverjük a kis kockákra vágott uborkával, paradicsommal, mazsolával (ezt is célszerű egy kis meleg vízben 10 percet áztatni) és a felkarikázott újhagymával (ha nem újhagymával készítem, először nagyon vékony karikákra szeletelem a hagymát és úgy vágok nagyobb kockákat belőle). Az olívaolajat összekeverem a citromlével-a citrom mennyiségével óvatosan bánjunk, nem szabad nagyon savanyúnak lennie. Végül felaprítom a petrezselymet és a mentát és azt is hozzáadom. Legalább egy órát kell állnia.