Török muszaka

Muszakát - görög rakott padlizsánt jó pár évvel ezelőtt készítettem először. Annyira ízlett az étel, amit a Magyar Konyha receptje alapján főztem, hogy akkoriban hetente ettük. Aztán meghívtam egyik barátunkat ebédre, természetesen muszakára és finoman szólva nem arattam nagy sikert. "Alattomosan támad"-mondta, miközben lassan eszegette az ételt és látszott, hogy keres benne valamit, amit semmiképpen sem szeretne megenni. Később kiderült, hogy a rozmaring az ellenség, aminek én nagyon szeretem az ízét, úgyhogy bőven szórtam belőle a krumplira. A kudarc egy időre kedvemet szegte, úgyhogy az étel kikerült a repertoáromból.

Néhány év múlva eltöltöttünk egy hetet Krétán, ahol újra felbukkant a muszaka. Nem ízlett. Sem a hotel svédasztalánál, sem a vendéglőben, ahol tettünk még egy próbát. Egyszerűen ízetlen volt. A múlt héten aztán egy vendégségben, ahol pasticciót-görög tésztafelfújtat- kaptunk, megoldódott a rejtély. Ízetlen a besamel, amit használnak és a húst is sokkal erősebben kell fűszerezni ahhoz,hogy a magyar ízlésnek megfeleljen.

Közben megtaláltam a Magyar Konyhás receptet az egyik szakácskönyvemben (Hargitai György : A príma szakács nagykönyve) és kiderült, hogy amit én muszaka címen főzök, nem görög étel. Hanem török. A török konyha nagy kedvencem, de muszakának hírét még nem hallottam ott és a net-en keresgélve sem bukkantam semmire. De a recept jó. Aki meg finom görög ételeket akar enni, keresse fel Mirzát, aki éppen görög hetet tart. 

Miután a recept Belgiumhoz kötődik, az egyik legfinomabb habos-pirosgyümölcsös torta receptjét a Bonjour Monsieur bácsin közlöm, érdemes kipróbálni, nagyon finom! Emellett belevágunk a belga oktatási rendszer ismertetésébe (roppant érdekes téma, de komolyan!!!).  Az óvodáról egyik kedvenc bloggerem, Móni ír, aki ezután rendszeres vendégem lesz.

Hozzávalók

50 dkg burgonya

2 közepes padlizsán (inkább a karcsúbb, hosszúkás fajta jó hozzá)

50 dkg paradicsom

2 gerezd fokhagyma

50 dkg darált hús (sertés, marha vagy bárány)

8 evőkanál olívaolaj

1 kiskanál kakukkfű

1 kiskanál zsálya

késhegynyi Cayenne bors

fél mokkáskanál őrölt bors

fél kiskanál szárított rozmaring

4 tojás

2 dl tej

A padlizsánt vékony karikákra vágjuk és besózzuk. 20 percig állni hagyjuk.

A hagymát és a fokhagymát megtisztítjuk, felaprítjuk. Két evőkanál olajon megpirítjuk, majd hozzáadjuk a húst. Sóval, kakukkfűvel, zsályával és Cayenne borssal fűszerezzük és fehéredésig sütjük.

A paradicsomot meghámozzuk (forró vízbe mártjuk, így könnyebb lehúzni a héját) és vékony karikákra vágjuk.

A padlizsánt átsütjük a maradék olajon (kb. 2-2 perc kell mindkét oldalon).

A krumplit meghámozzuk, vékony karikákra vágjuk és egy  közepes, kiolajozott tepsi alját kirakjuk vele. Sózzuk és rászórjuk a rozmaring felét. Ezután közepes lángon 15 percig sütjük előmelegített sütőben. Kivesszük, ráöntjük a húst és a tetejét váltakozva kirakjuk padlizsán és paradicsomszeletekkel. 

Újabb 15 percig sütjük. Közben a tojásokat simára keverjük a tejjel. A muszakát megszórjuk sóval, őrölt borssal, a maradék rozmaringgal rozmaringgal és ráöntjük a tojásos tejet.. (Akkor a legfinomabb, ha az öntet teljesen ellepi) Még 20 percig sütjük.

Török joghurtos padlizsánsaláta

Joghurtos padlizsánt a Bartók Béla úti török büfében ettem először.És utoljára is,mert Brüsszelben egyelőre nem találtam török éttermet. El is felejtettem,bár nagyon ízlett, de egy grillezés alkalmával eszembe jutott,hogy milyen jó lenne ez a bárányhoz.Az első kísérlet sem volt rossz,de most azt hiszem,megvan a tökéletes recept.

A padlizsánt rajtam kívül nem eszi senki a családból, a padlizsánkrémet kivéve szívből utálnak mindent,amiben előfordul. Pedig jól megsütve szerintem az egyik legfinomabb zöldség.Ennél a receptnél az alapos sütés nagyon fontos, így a padlizsán nem lesz nyálkás és az íze is sokkal finomabb. A lent leírt adagot egy ültő helyemben el tudom tüntetni,még akkor is, ha húst is eszem mellé. Ha csak ízelítőnek szánjuk és nem köretnek, akkor négy személyre is elég lehet. 

Török joghurttal a legjobb, ez egészen sűrű és nagy zsírtartalmú. Nekem most nem volt ilyenem,úgyhogy görög joghurtot használtam, de kicsit lecsöpögtetett közönséges joghurt is jó hozzá. A férjem Törökországból hozott szumákot, azt szórtam  a tetejére, de ezt nyugodtan elfelejthetjük, ahogy menta sem létkérdés. 

U.i: A Bonjour Monsieur Bácsin a liège-i goffri készítéséről olvashattok és a híres bábszínházas kocsmáról.

Hozzávalók:

1 közepes nagyságú padlizsán

2dl török joghurt (vagy görög, vagy sima)

1-2 gerezd fokhagyma

só

3 evőkanál olívaolaj

pár levél menta (elhagyható)

szumák (elhagyható)

A padlizsánt héjastól felkockázzuk (1cm-es vagy kicsit kisebb kockák) és jól besózzuk. Fél óra elteltével a padlizsán levét leöntjük. Egy serpenyőben felforrósítjuk az olívaolajat és megsütjük benne a padlizsánt. Jól meg kell pirulnia. Papírkendőre szedjük és még melegen belekeverjük a joghurtba. A fokhagymát felaprítjuk, a mentaleveleket is apróra vágjuk és a joghurtos padlizsánhoz keverjuk. Alaposan behűtjük. Tálaláskor egy kiskanál olívaolajat öntünk a tetejére és megszórjuk szumákkal és mentalevelekkel.

Lemis- török spenótos lepény

Van az én férjemnek egy jó szokása: akármerre utazik a világban, hoz nekem egy helyi szakácskönyvet. Vagy fűszert. Vagy valamilyen konyhai szerkezetet.

Most Törökországban járt és hozott mindhármat. Fűszert: sumac-ot (cserszömörce-port) cserépedényeket és egy szakácskönyvet.

Ez utóbbit Sahrap Soysal jegyzi A cookery tale címmel. A könyv bemutatja az egyes török tartományok konyhaművészetét, kiemelve egy-egy jellegzetes ételt. Első olvasásra egy lepényt szúrtam ki, helyesebben nem is a lepényt, hanem a terítőt... A terítő ugyanis nagyon ismerős,dávodi nagymamám tucatjával hímzett ilyen kalocsai mintát. Hogy Sahrap asszony hazavitt egy kis magyar souvenirt és az jól mutatott a birkaragu és a spenótos lepény alatt vagy ez aGümüşhane tartományiak népi motívuma, valószínűleg nem fog kiderülni. (A könyvben minden egyes tartománynál más-más szövött-hímzett kézimunka látható). Mindenesetre megmutatom a terítőt a birkaragu alatt, itt jobban látszik:

Most pedig következzen végre a lepény. Az eredeti tésztát kicsit átdolgoztam, mert végre megtaláltam az ideális msemmen receptet. Akik rendszeresen olvassák a blogot, már találkoztak a fetával és csípős olajbogyóval töltött marokkói palacsintával. Most végre olyan lett a tésztája, mint amilyet a Gare du Midi piacon az arab árusok csinálnak, hála Alia videójának. A spenótos töltelék és a forma viszont authentikus, a tejföl kevés chilipaprikával kikeverve pedig saját találmány. A paprika viszont sajnos, nem kalocsai, a brüsszeli kertünkben termett.

Hozzávalók:

3 csésze liszt (63 dkg)- (a videóban 1 csésze semoulina-t ír, ez nagyon apró szemű dara)

1 evőkanál cukor

1 evőkanál só

1 tasak szárított élesztő

450 ml meleg víz

2 evőkanál olaj

A lisztet összekeverjük a sóval, a cukorral és a szárított élesztővel. Fokozatosan adagoljuk hozzá a vizet és az olajat, amíg összeáll a tészta és már nem ragad. Ezután 10 percig dagasztjuk, majd langyos helyen letakarva állni hagyjuk.

Töltelék:

1 kg spenót

3 evőkanál vaj

1 csokor újhagyma vagy egy kis fej hagyma vagy 2 gerezd fokhagyma

fél teáskanál só

frissen darált feketebors

frissen darált szerecsendió ( ízlés szerint)

Az apróra vágott hagymát vagy fokhagymát megpároljuk a felolvasztott vajon, majd hozzáadjuk adagonként a csíkokra vágott spenótot. Sózzuk, borsozzuk, szerecsendióval fűszerezzük.Addig pároljuk amíg teljesen el nem párolog a leve. kihűtjük.

Ezután a megkelt tésztát átgyúrjuk, majd Alia módszere (videó) szerint olajos kézzel kb 12-14 gombócot formálunk belőle. 15 percig hagyjuk kelni őket, majd egyenként egy-egy kört nyújtunk belőlük. Egyszer össze is lehet hajtani őket, majd újra kinyújtani, de ezt el is hagyhatjuk.

A tölteléket annyi részre osztjuk, ahány tésztagombócunk van. A töltelékkel megkenjük a tésztát, félbehajtjuk és az ujjunkkal összenyomjuk a szélét.

Teflonserpenyőben vagy palacsintasütőben kevés olajat forrósítunk és közepes tűzön megsütjük a lepény mindkét felét.

VKFXXXIII.Sarimsakli bulgur köftesi-avagy bulgurkorma paradicsommártásban

Hosszú ideig fenntartásaim voltak a török konyhával szemben, igaz, nyomós érvem volt. Eddigi egyszeri isztambuli utazásom első napján ettem valamit, aminek egyenes következménye lett, hogy utána 5 napig már nem tudtam semmit.... A szó szoros értelmében megmérgeződtem. Úgyhogy évekig tisztes távolból figyeltem a kebabot és a lahmacunt, de aztán tavaly csak megtörtént az áttörés. A török "mártogatós" krémeknél nincs jobb. Aachenben találtunk egy helyet, ahol jobbnál jobb feta, paprika, dió és még sok más krémet árulnak-kóstolóval, ami után az ember felvásárolná a boltot. Chili és Vanília könyvében pedig annyi jó török recept van, hogy elkezdtem komolyan tanulmányozni a török konyhát.

Amikor Limara kiírását elolvastam, már tudtam, hogy Aline blogjában nézek receptet, aki ugyan francia, de török férjével és két kisfiával Törökországban él és onnan tudósít a helyi konyháról.

A burgul-korma azon ritka török ételek közé tartozik, amelyek majdnem teljesen zsírmentesek. A gyerekeknek is nagyon ízlett, a férjem szerint pedig az egyik legjobb vegetáriánus étel, amit eddig főztem.

Ez egy kis adag, ha főételnek esszük, 4 személyre duplázzuk a mennyiségeket.

Hozzávalók

A kormához

140 gramm burgul (lehetőleg finomabb szemű, de a nagyszemű is jó)

2 dl meleg víz

1 teáskanál paradicsompüré vagy paprikakrém (kihagytam)

1 tojás

fél teáskanál őrölt római kömény

100 gramm liszt

só

A paradicsommártáshoz

2 doboz 400g-os hámozott paradicsomkonzerv

1 evőkanál paradicsompüré

4-5 gerezd fokhagyma

1 kis csokor apróra vágott petrezselyem

só

A tálaláshoz

olívaolaj

A bulgurt összekeverjük a meleg vízzel és 15 percig állni hagyjuk. Ha nagyszemű bulgurunk van, akkor várjunk még egy kicsit, esetleg főzzük egy percig a mikrohullámú sütőben.

Egy fazékban tegyünk fel 5 l vizet a kormák kifőzéséhez. Ezután kezdjük el morzsolgatni, szabályosan dagasztani a bulgurt, amíg ragacsos masszát nem kapunk. (ha gyorsítani akarunk, turmixgéppel is meg lehet csinálni, így kevésbé authentikus, de biztos...). Adjuk hozzá a római köményt, a tojást, a sót és végül a lisztet. Száraz kézzel (ez nagyon fontos!) gyúrjunk belőle diónyi golyókat, kicsit lapítsuk el, majd az ujjunkkal csináljunk egy lyukat a közepükön.Gyűrű alakúak legyenek. Ezután forró, sós vízben forrástól számítva 15 percig főzzük őket-fel kell jönniük a víz tetejére.

Amíg a korma fő, elkészítjük a paradicsommártást. A hámozott paradicsomkonzervet ( daraboljuk össze kockákra), a paradicsompürét és a nagyon apróra vágott fokhagymát forraljuk össze. Sózzuk. A megfőtt kormákat szűrjük le, de a főzőléből tegyünk félre egy merőkanálnyit-ezzel öntjük fel a mártást. A kormákat tegyük a szószba, szórjuk meg petrezselyemmel és még legalább 5 percig főzzük. Forrón tálaljuk, egy kis olívaolajjal megspriccelve.