Translate

2008. november 30., vasárnap

Össznépi raclette


Mit csinál egy belga iskola, ha a szülők közül néhányan nem tudják finanszírozni a gyerekek téli táborát?

Raclette-et. Mármint küld a szülőknek egy levelet, hogy töltsenek együtt egy kellemes estét, lesz raclette, bor, sör, üdítő, - desszert is, ha hoznak-, tombola, amin a 2 személyes vacsorától kezdve a 38-as plüsspapucsig (ez lett a mienk...) mindenféle, a szülők által felajánlott nyeremény várja a vendégeket.

És a szülők jöttek, gyerekestől, nagyszülőstől, desszertestől-tarte-ok, tiramisuk, gyümölcssaláták érkeztek. A bejáratnál mindenki tetszőleges számú, egységáras bónt vehetett, így bent az étel-ital vásárlásnál már nem kellett pénzzel dolgoznia a kiszolgálóknak, vagyis a tanári karnak. 2 bón volt a forró sajttal leborított főtt krumpli-mellette ecetes gyöngyhagyma és mini uborka (ez a magyar ízlésnek megfelelő édeskés ecetes uborkához képest nagyon savanyú). Eddig még csak asztali raclettesütővel találkoztam, itt láttam először ezt a speciális sütőt, ami alá felfüggesztenek egy fél raclettesajtot.

A grill megolvasztotta a sajt felső rétegét, amit egy falapáttal lehúztak és ráborították egy szem főtt krumplira.

Ugyancsak 2 bón-ért a vehettünk a raclette-hez húsos tálat, ezen sonkát, szalámit szogláltak fel.
A szülők jól ismerik egymást, összetolták az asztalokat, ettek, beszélgettek. És igen, borozgattak, sőt a tanárok is megittak egy-egy pohárral, ebben itt senki nem talál kivetnivalót. (Az is igaz, hogy a mértéket sem vétik el...) A raclette-hez illik a fehér bor is: Petit Chablis-t vásárolhattunk, amelyet külön az iskolának palackozott egy francia szőlősgazda.

Tavaly tésztapartit tartottak-óriási adag spagetti-4 féle mártás, hússal-hús nélkül, előtte barbecue-t. Nem kötelező, az jön, akinek tényleg van kedve hozzá. Sokan jönnek...

Az iskolai raclette-n felbuzdulva-miután kedves vendéget vártunk-tegnap mi is raclette-eztünk.


Egy Moulinex Cheesy típusú sütőnk van, alul 6 raclette-lapátban süthetjük a sajtot, felül pedig grillezhetünk. Az igazi raclette tulajdonképpen nem más, mint az olvasztott sajttal leöntött főtt krumpli, amihez "hidegen" eszik a sonkát, szalámit, de szerintem sokkal érdekesebb ha a raclette-lapátba a fenti grillen megsütött hozzávalók is kerülnek. A burgonyát nem főztem, hanem sóágyon sütöttem. Nagyszemű sót terítettem egy nagy tepsibe, rátettem a megmosott krumplit héjastól és addig sütöttem 200 fokon a sütőben, amíg puha nem lett. Ez egy vékonyhéjú fajta, úgyhogy nem hámoztuk meg. A sütéshez pedig a következő hozzávalókat készítettem elő:

személyenként 4-5 raclette sajt (az a lényeg, hogy olvadós sajt legyen)
baconszalonna vagy sonka
hagyma vékony szeletekre vágva
paradicsom

Hozzá mini ecetesuborkát és gyönygyhagymát ettünk és egy üveg idei Beaujolais-village-t ittunk (Château La Palud)



2008. november 29., szombat

Parmezános burgonyakrémleves


Sok levest megfőztem Chili&Vanília repertoárjából, mindegyik ízlett, de ennek a Tim Mälzer-féle parmezános burgonyakrémlevesnek volt a legnagyobb sikere. Kicsit átalakítottam, mert szerették volna, ha nem csak sima krémlevest eszünk. Így a végén annyira kiadós lett, hogy önálló ebédként is elég.

Hozzávalók

8 dkg vaj
5 közepes szem krumpli
1 közepes fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
1 erőleveskocka
6 dl tej
6 dl víz

szerecsendió
őrölt feketebors
6-8 rozmaringlevél (nekem ez most kimaradt)
1dl tejszín

A tálaláshoz

pirított barnakenyér- vagy rozskenyérkockák
pirított füstöltsonka- vagy baconszeletek
reszelt parmezán
apróra vágott fokhagyma ill. lilahagyma

A krumplit meghámozzuk és vékony karikákra vágjuk. A kockákra vágott vöröshagymát és a felaprított fokhagymát megpároljuk a vajon, majd felöntjük a vízzel és a tejjel. Beledobjuk a leveskockát, sózzuk, borsozzuk, kevés szerecsendiót reszelünk hozzá. Beledobjuk a rozmaringleveleket. Addig főzzük, ameddig a krumpli meg nem puhul. Ezután kivesszük a leves egy harmadát és összeturmixoljuk, ezzel sűrítünk majd. Visszatöltjük a levesbe, hozzáadjuk a tejszínt és mégegyszer felforraljuk. Forrón tálaljuk a betétekkel.

2008. november 28., péntek

Bëlga cikória-saláta


A chicon-t (ejtsd 'sikon') minden formájában imádják a belgák. Belgiumban és Észak-Franciaországban nevezik így, máshol endive a neve. Magyarul cikória. Sok helyen fordítják endíviának (pl. Jamie Oliver: A pucér szakács visszatér című könyvében is találkoztam vele), ami megtévesztő lehet, mert mi endívia alatt egy sötétzöld levelű salátát értünk. Amit a belgák scarole-nek hívnak...

A jó chicon egyébként halványsárga, nem szabad fényt kapnia a fejlődése során, ugyanis ha megzöldül, keserűvé válik. C-vitamin tartalma csekély, A-vitamin tartalma viszont a sárgarépáéval vetekszik. Több árkategóriában is megvásárolhatjuk, mérettől, termesztéstől függően, a legdrágábbak karcsúak és szabadföldbe vetik őket. Itt "alapzöldségnek" számít télen, a legolcsóbb fajtát annyiért vásárolhatjuk meg, mint egy kiló krumplit. Otthon is láttam élelmiszerboltokban, de majdnem 800Ft/kg-os áron kínálták. Pedig érdemes lenne foglalkozni vele, mert egy friss, téli salátazöldséghez juthatnánk hozzá.

Csőben sütve a legnépszerűbb, de eszik köretnek, krémlevesnek és salátának is. Kicsit kesernyés íze miatt először szokatlannak tűnik, de eddig még mindenkinek ízlett, akit megkínáltam vele.

Hozzávalók

5 db közepes cikória
1 közepes lilahagyma
3 evőkanál majonéz
1 kávéskanál mustár
só, frissen őrölt bors
tej

A cikóriák egyik végét (ahonnan a levelek indulnak) levágjuk, eldobjuk, a többi részét vékonyan felkarikázzuk. A lilahagymát szintén vékonyra szeleteljük. A többi hozzávalót összekeverjük és egy kicsi tejjel felhigítjuk. (itt tejjel csinálják, de tejszínnel vagy joghurttal is el tudom képzelni.) Belekeverjük a cikóriát és a lilahagymát. Legalább 1 órát érdemes érlelni a hűtőben. Pirított barna kenyérrel tálaljuk.

2008. november 26., szerda

Bableves kis csavarral


A Mamám imád kertészkedni. Tavasztól őszig leköltöznek a Papámmal egy dunántúli kis faluba, ahol aztán vetnek, kapálnak, gyomlálnak, szüretelnek. Én meg szállítom a furcsábbnál furcsább magokat-fekete hüvelyű borsót, articsókát, kínai futóbabot, aztán várjuk, lesz-e belőle valami. Finoman szólva nem mindig burjánzanak.

De a "magyar" bab mindig bejön. Hosszú, sátorszerűen összeborított karókra futtatja fel a Mamám, majd 2,5 méter magasra. Eleinte érdeklődve nézték a helybéliek, mondván helikoptert kell majd hívni a betakarításhoz, de ma már ők is a mi "szabadalmunk" szerint ültetik a babot.

Talán egy évre emlékszem, amikor alig termett babunk, de ez nem az időjárás következménye volt... Régen a budaörsi repülőtér közelében béreltünk egy kis telket. Repülőnap volt és a végén meglepetésként ejtőernyősök érkeztek volna a reptér épülete elé. Navigációs hiba folytán azonban a mi földünkre dobták le őket és egyenest a babkarók felé tartottak. Önmagában sokkoló élmény, ha az ember fejére csak úgy hullanak az ejtőernyősök, és a gondolat, hogy rögtön karóba is húzzuk őket, csak fokozta a hatást. Megúszták. A bab viszont leszakadt. Kevés bablevest ettünk abban az évben....

Az idén rekordmennyiség termett, úgyhogy nekem is jutott bőven. Így, amikor végre hozzájutottam egy szép füstölt csülökhöz, azonnal nekiláttam bablevest főzni a családi recept alapján. A kis csavar: a mi receptünk nem tartalmaz hagymát és fokhagymát a rántásban, ezeket a végén teszi hozzá nyersen, aki szereti...

Hozzávalók

egy kisebb füstölt csülök
0,5 kg szárazbab (lehetőleg tarkabab)
2 közepes sárgarépa
1 fehérrépa
4 evőkanál liszt
1 csapott evőkanál pirospaprika
3 evőkanál olaj vagy egy diónyi zsír
fél csokor petrezselyem

darált pritaminpaprika vagy Piros Arany

A csipetkéhez

20 dkg liszt
2 tojás
csipetnyi só

A tálaláshoz

apróra vágott fokhagyma
apróra vágott lilahagyma
tejföl

A füstölt csülköt és a babot előző este hideg vízbe áztatom. Másnap a csülköt felteszem főni és takaréklángon, lefedve kb. egy órát főzöm. 5 literes fazékban készítem, annyi vízben, hogy bőven ellepje. (Közben elkezdem a csipetke-készítést, mert ott is van "várakozási idő".)

Utána beleteszem a babot és 30 percig együtt főzöm őket, majd hozzáadom a hasábokra vágott sárga- és fehérrépát (néha egy darabka zellert is). Sóval és darált paprikával ízesítem.

Amint a répák is megfőttek, a csülköt kiemelem a levesből (kicsontozom, darabokra vágom). Az olajon (vagy zsíron, én most mangalicazsírt használtam) a lisztet világosbarnára pirítom, a tűzről lehúzom, beleszórom a pirospaprikát. Amikor kihűlt, felöntöm 2 dl hideg vízzel, simára keverem és a forró levesbe öntöm. (most szűrőn át borítottam, de rendszerint anélkül csinálom, és úgy is megy...) 2-3 percig forralom, utána belefőzöm a csipetkét. A csipetke vastagságától függően 5-10 perc alatt puhul meg. Friss, apróra vágott petrezselyemmel szórjuk meg a tetejét.

Tálalásnál apróra vágott fokhagymát vagy lilahagymát teszünk a tányérokba, esetleg tejfölt.

A csipetkéhez összegyúrom a lisztet a tojásokkal és csipetnyi sóval. Kinyújtom a tésztát-ne legyen túl vékony-és lisztes kézzel kicsi darabkákat "csipegetünk" belőle. Legalább 1 órát kell szikkadnia. (Én most gépi "módszert" alkalmaztam, robotgéppel összedolgoztam a tésztát-apró morzsák keletkeznek, amit sokkal könnyebb összegyúrni. Kicsi víz kellett hozzá. Utána gombócokra osztottam és tésztanyújtó géppel csíkokat csináltam belőle. Ezeket "csipegettem". Jók ezek a szerkezetek, főleg ha valakinek gyenge a csuklója...)

2008. november 22., szombat

Kakaós-kókuszos kalács



Ez az egyik legjobb sütemény receptem, teljesen kezdők is megpróbálkozhatnak vele, annyira egyszerű és látványos. Egy régi Magyar Konyhában jelent meg, más töltelékkel, úgy emlékszem, talán darált mandulával és kardamómmal. Svéd recept. Miután többfélét is kipróbáltam, maradt ez a verzió. Nem kell félni a kelttésztától, ha betartjuk a megjelölt kelesztési időtartamot, akkor garantáltan sikerülni fog!

Hozzávalók:

Tészta


50 dkg liszt és még egy kicsi a nyújtáshoz
1 tasak szárított élesztő
3 púpozott evőkanál cukor

2,5 dl tej (lehet, hogy kevesebb is elég, de minimum 2dl kell)

8 dkg vaj vagy margarin
1 tojás
egy nagy csipet só

Krém


8 dkg vaj vagy margarin
3 púpozott evőkanál kristálycukor

1 púpozott evőkanál kakaópor (cukrozatlan)

2 evőkanál kókuszreszelék

Tetejére
tojássárgája jégcukor, esetleg kristálycukor


A tejet meglangyosítjuk, a vajat felolvasztjuk. A lisztet összekeverjük az élesztővel, hozzáadunk minden hozzávalót, a tejet és a vajat célszerű kisebb adagokban belekeverni. ( A liszt minőségétől függően módosítani kell a tej mennyiségét. Itthon kellett a 2,5dl tej, Brüsszelben már
2 dl tej is elég a speciális, kelttésztákhoz használatos liszthez. Ezért fontos a fokozatos adagolás. Ha ragad a tészta, adjunk hozzá lisztet nyugodtan.) Magától összeáll egy nagy sima gombóccá, nem kell túl sokat dagasztani. Liszttel megszórjuk, 1 órát kelesztjük meleg helyen.

Közben elkészítjük a krémet, a puha vajat kikeverjük a cukorral, a kakaóporral és a kókuszreszelékkel.

A megkelt tésztát újra átgyúrjuk és két cipóra osztjuk. Az egyik cipót lisztezett deszkán kinyújtjuk egy kb 30 cm-szer 25 cm-es téglalappá és egyenletesen bekenjük a krém felével.

Úgy tekerjük fel, mint a bejglit. Hosszában középen kettévágjuk, de úgy, hogy a tetején kb. 1 cm hosszan egyben maradjon.




Utána a két részt egyszerűen összefonjuk.


A másik cipóból hasonlóan készítünk fonatot. A sütőt bemelegítjük 180 fokra (légkeveréses 160 fok). A fonatokat vajjal kikent tepsibe helyezzük, én sütőpapírt használtam. A tetejüket megkenjük tojássárgájával, megszórjuk jégcukorral vagy kristálycukorral. 20 perc kelesztés után kb. 15-20 percig sütjük a sütőben.


A tölteléket készíthetjük fahéjjal is, ekkor egy kis kanál fahéjat adunk a cukros vajhoz kakaó és kókusz helyett. Sokféle variáció szóbajöhet még-őrölt kardamom, darált dió, darált mák stb.- a lényeg, hogy a vaj és a cukor mennyisége változatlan maradjon. Csigákat is készíthetünk belőle. Ebben az esetben miután feltekertük, 1cm széles szeleteket vágunk belőle. Az így kapott csigákat kivajazott tepsibe fektetjük, megkenjük tojássárgájával, megszórjuk kristálycukorral és 20 perc kelesztés után 200 fokon (légkeveréses 180 fok) megsütjük.

(Szerettem volna felvágva is lefényképezni, de a gyerekeim pillanatok alatt, melegen eltüntették.)

2008. november 19., szerda

IKEA húsgombóc azaaz köttbullar med sås


Szeretek az Ikeában nézelődni, főleg így karácsony előtt. Tegnap elmentem egy pár apróságért és az étterem mellett elhaladva eszembe jutott, hogy ebédre húsgombócot kellene enni. Áfonyalekvárral és szósszal, ahogy ott adják. Miután nem szeretem a porból készült mártásokat, gyorsan elolvastam, mi is van ebben a bizonyos "sås"-ban. Semmi. Azaz, semmi értékelhető. Rengeteg vegyület, E-k tömkelege (tudom, azok is vegyületek..). Úgyhogy itthon az internethez fordultam és egy svéd blogon találtam egy receptet, egyenesen a "nagymamától". Nagyon finom lett és gyorsan elkészült.

Hozzávalók

500g darált hús (nekem borjú-sertés volt, de marha-sertés vagy marhahús is jó lehet)
1dl zsemlemorzsa
1,5 dl tej
1 kis fej hagyma
1,5 teáskanál só
1 tojás
őrölt bors
őrölt szegfűbors (nekem nem volt itthon)
2 evőkanál olaj
vaj vagy margarin, esetleg olaj a gombócok kisütéséhez

A hagymát apróra vágjuk és a 2 kanál olajon megpároljuk. A zsemlemorzsához hozzáöntjük a tejet és egy villával alaposan összedolgozzuk. Ezután a húshoz adjuk a beáztatott morzsát, a hagymát, a tojást, fűszerezzük sóval és a kétféle borssal. Kicsi gombócokat gyúrunk és egy serpenyőben, vajban kisütjük. Vigyázni kell, mert a morzsa miatt nagyon hamar megégnek, mérsékeljük a lángot és rázogassuk a serpenyőt. Szósszal és áfonyalekvárral tálaljuk, a gyerekeknek itt sűrű almaszószt adnak mellé és krumplipürét.

Sås, azaz barnaszósz

Hozzávalók

3dl víz
1dl tej (én tej helyett is tejszínt használtam)
egy húsleveskocka
2 evőkanál keményítő
1 teáskanál szójaszósz
2-3 evőkanál tejszín

A vízben felforraljuk, feloldjuk benne a húsleveskockát. A keményítőt feloldjuk a tejszínben, kimerünk egy kis forró levest és azt is hozzákeverjük (így nem lesz csomós), majd az egészet szűrőn keresztül a levesbe öntjük. Felforraljuk és azonnal elzárjuk a lángot. A szójaszósszal ízesítjük. Lehet, hogy só is kell hozzá, de szerintem a leveskocka és a szójaszósz önmagában is elég sós.

Liszt

Jön haza a fiam az iskolából. Hófehér. A haja, a ruhája, a táskája. "Megszórtak liszttel, mert nem tudtam fizetni" közli nevetve. Lelki szemeim előtt egy hatalmas melákokból álló brigád jelent meg, akik könyörtelenül terrorizálják a kisebbeket. De liszttel??


Aztán persze kiderült, hogy egy hagyományról van szó. A végzősök az iskola előtt várják a kisebbeket, akiknek pénzügyi hozzájárulást kell nyújtaniuk a nagyok későbbi tanulmányaihoz. 10-20 eurocentről van szó, nem a teljes zsebpénz elkobzásáról. Az én fiam azonban az utolsó centig elköltötte a vagyonát, így nem tudott adakozni. A büntetés: liszt. Mindenhová, ahol érik. Ha valakinek van ötlete, hogy hogyan lehet tökéletesen kiszedni a lisztet egy fekete hátizsákból, kérem segítsen..... A víz a csiriz miatt sajnos, kiesik....

2008. november 18., kedd

Kínai zöldséges tészta


Ha kínai, akkor pirított tészta. Valamelyikünk biztosan kér egy adaggal, ezt majdnem mindenhol jól csinálják. Mi a sima zöldséges változatot szeretjük, kínai "gyors" tésztából pillanatok alatt elkészül. A zöldségeket variálni szoktam, de káposzta vagy kínai kel, szójacsíra és sárgarépa mindig kerül bele.

Hozzávalók

2 evőkanál olaj
egy kb. 3 cm hosszúságú friss gyömbérdarab
2 gerezd fokhagyma
2 közepes sárgarépa
20dkg szójacsíra
egy közepes fej káposzta vagy kínai kel fele
2 evőkanál szójaszósz
bors
50dkg kínai tojásos tészta

A sárgarépát nagylyukú reszelőn lereszeljük, a káposztát vékony csíkokra vágjuk. A gyömbért meghámozzuk, lereszeljük, a fokhagymát apróra vágjuk.

Miközben sós vizet forralunk a tésztának, felforrósítjuk a wokban az olajat. Beledobjuk a fokhagymát és a gyömbért - megpirítjuk-gyorsan kell csinálni, mert hamar megég. Rádobjuk a káposztát, a répát és a szójacsírát. Megpirítjuk, meglocsoljuk szójaszósszal. Közben megfőzzük a tésztát (forrástól számított 3 perc a főzési ideje, ezért "gyors" tésztának is hívják) és kis adagokban hozzákeverjük a zöldségekhez. Egy-két percig óvatosan kevergetve átpirítjuk az egészet.

Hideg napokra-Francia hagymaleves



A francia hagymaleves volt hosszú ideig az egyik mumusom. Rendszerint ábrándozom az ételekről, elolvasok egy receptet és elképzelem az ízét. Ezt a levest nagyon markáns ízű, igazi téli, melengető ételnek gondoltam, ehelyett egy mosogatólészerű, híg lötty főtt a fazékban furcsa nokedliszerűségekkel (ezt nem is tudtam mire vélni). A népszerű, igen termékeny szakácskönyvírónő akkor még megbízhatónak tűnt, ennél a receptnél számoltam le vele véglegesen.

Évekig nem mertem neki futni, de aztán megint elolvastam egy receptet és muszáj volt kipróbálni. Azóta nagyon gyakran főzöm, különösen "köhögős" időszakban, jobb, mint a hagymatea...

Hozzávalók

3 közepes fej hagyma
6 dkg vaj
1 evőkanál liszt
1 erőleveskocka vagy 1,2 l húsleves
1 dl száraz fehér bor
só, bors

Betét

1 kis fej vöröshagyma (nem fontos)

Tálalás

szikkadt bagett esetleg toastkenyér
gauda sajt (eredetileg gruyere-t használnak)

A hagymákat vékony karikára vágom és a vajon megpárolom (nem szabad megpirulnia). Megszórom liszttel és felöntöm 1,2 dl vízzel vagy húslevessel. Ha nincs húsleves, akkor beledobok egy erőleveskockát. Megsózom. Addig főzöm takaréklángon, ameddig a hagyma megpuhul. Ezután turmixolom, hozzáadom a bort és a hajszálvékonyra vágott, betétnek szánt hagymát. Addig főzöm, ameddiga hagyma meg nem puhul.

A bagettet vékony szeletekre vágom, sütőben vagy grillben megpirítom az egyik felüket, majd a másik felükre rászórom a sajtot és addig sütöm, amíg a sajt megolvad. Tálaláskor a tányér aljába tesszük a sajtos, pirított kenyeret és rámerjük a forró levest.

Mi a leveshez egy 2007-es évjáratú Côtes du Ventoux fehérbort (Cuvée St. Roch) ittunk, amit provence-i kirándulásunkon találtunk egy pincében a Carpentras felé vezető úton.

2008. november 14., péntek

Szusi bizonyítványosztásra...


Brüsszelben 3 bizonyítványosztás van évente, 2 vizsgaidőszak és egy végbizonyítvány . Most jött az első és mivel egész jó lett, kérhetett valamit a fiam. A valami: csináljak szusit és hívjuk meg Andreát. Andrea a fiam legjobb barátja. Olasz édesapja ragaszkodott ehhez a névhez, amit Belgiumban is csak lányoknak adnak...Andrea igazi gourmand-a papának étterme van-mindent megkóstol, szereti a gulyást és a lángost. Éppen nálunk volt, amikor először próbálkoztam a szusival és azóta a "mit ennél?" kérdésre azonnal visszakérdez: "Szusi van?" Persze, olyan gyakran nincs, ahogy Andrea szeretné, de most volt. Úgyhogy tényleg "nemzetközivé lett a világ", egy olasz és egy magyar fiú japán szusit evett egy brüsszeli konyhában......

Hozzávalók (kb. 30-40 db "maki"-hoz)

6 lap nori (szárított algalap)
250 gramm speciális szusi-rizs
2 evőkanál rizsecet
2 evőkanál cukor

wasabi
füstölt lazac
uborka
avokádó
gyékény, aminek segítségével feltekerjük a szusit ( én egy IKEÁ-s tányéralátétet használok)


Tálaláshoz

szójaszósz
wasabi
savanyított gyömbér

A rizst váltott hideg vízben többször átöblítjük, egészen addig, amíg a víz tiszta nem lesz. Utána 20 percig áztatjuk hideg vízben. Leszűrjük, majd 330ml vízzel felforraljuk, azután takaréklángon addig főzzük, ameddig az összes vizet felszívja a rizs. (a biztonság kedvéért kóstoljuk meg, ne maradjon kemény, de ne főjön szét) A rizsecetet elkeverjük a cukorral, kevés sót adunk hozzá, majd addig melegítjük, hogy a cukor felolvadjon. A rizshez keverjük, majd az egészet kihűtjük.

A lazacot kb. 1 cm széles csíkokra vágjuk-az a legjobb, ha a csík hosszúsága megegyezik a norilap hosszával. Az uborkát meghámozzuk, kimagozzuk és szintén keskeny csíkokat vágunk belőle. Az avokádót is meghámozzuk, és hasonlóan készítjük elő.

A norilapot az érdes felével lefelé fektetjük a gyékényre. A lap 2/3-ára ráhalmozzuk 1cm vastagon a rizst. Elegyengetjük. Az alsó 1/3 közepén húzunk egy barázdát (ujjunkkal a legegyszerűbb) és belesimítunk egy kevés wasabit. Erre ráfektetünk egy csík füstölt lazacot és egy csík uborkát. A gyékény segítségével szorosan feltekerjük a tekercset, a "rögzítéshez egy kis vizet használunk, benedvesítjük az érdes részt, így összetapad a két rész és nem nyílik szét.
Ezután legalább egy órát kell hideg helyen pihentetni, különben a nori nem puhul meg.

Tálalásnál a tekercseket éles késsel kb. 1,5 cm széles darabokra vágjuk. Szójaszószt összekeverünk kevés wasabival-ebbe mártogatjuk a "makikat". Savanyított gyömbért adunk mellé.

Töltelék variációk

-tojáslepény-piros kaliforniai paprika
-főtt rák-avokádó (majonéz wasabi helyett: ez a Kalifornia Roll)
-surimi (ez a rákot nem látott rákrudacska)

2008. november 13., csütörtök

Eat east





Már megint leves..... De milyen leves..... Van a környékünkön egy kicsi, de nagyon népszerű étterem kiváló fúziós konyhával, a neve Eat East. Két középkorú hölgy a tulajdonos, általában ők szolgálnak ki, a szakácsok pedig Thaiföldről érkeztek. Nagyon jók a különböző curryk, mindenféle "színben", hússal, zöldséggel, de mi a "grande soupe-ok", azaz a nagy levesek miatt járunk ide. Hatalmas edényekben, tűzforrón szolgálják fel és egy adag elfogyasztása után desszert már szóba sem jöhet. A férjem soupe japonaise-t evett, (lent), ez egy keleties ízesítésű húsleves tésztával, panírozott, szeletekre vágott borjúhússal. Próbáltam a net-en nyomozni a recept után, de csak annyit sikerült kiderítenem, hogy speciális panírról van szó, ami a panko névre hallgat. Az én levesem ismertebb, ez a soupe saigonaise (bal kép) tésztával, sertéshússal (porc laqué) és rákkal. Annyira ízlett, hogy egy angol honlapon talált recept alapján hamarosan megpróbálom itthon is elkészíteni.

Pho-leves Vietnámból


A Pho-ról, Vietnám egyik legnépszerűbb leveséről a Bűvös szakácson olvastam először. Szeretem az olyan ételeket, amelyeknek szertartása van. Ez egy ilyen leves. Órákig kell főzni az alaplevet, aztán ráönteni arra a sok zöldségre, húsra, tésztára, amit az ember felaprít és ki-ki tetszés szerint összeválogat. Amikor először főztem, nem aratott nagy sikert, de most rájöttünk, hogy ha a sokféle ízesítővel megpakolt tányérokból nem tűzforrón próbáljuk kikanalazni a levest, akkor sokkal intenzívebbek az ízek. Nekem még egy kis korianderlevelet elbírt volna, de azt a családom többi tagja egyöntetűen elutasítja, mert poloskaíze van...

Hozzávalók

A leveshez

1kg marhacsont
50dkg marhafartő
1 vöröshagyma
1 kb. 5 cm-es friss gyömbér
1 darab fahéj
2 szegfűszeg
4szem kardamom
1 szem csillagánizs (nekem nem volt)

Betétek

Felaprított friss bazsalikomlevél (menta, koriander)
egy felaprított kicsi csilipaprika
egy felaprított lime
egy nagy sárgarépa vékony szeletekre vágva
15dkg marhahátszín nagyon vékony csíkokra vágva
1 felaprított lilahagyma
felaprított újhagyma
25dkg rizs-szélesmetélt

A vöröshagymát kettévágjuk, egy serpenyőben megpirítjuk a vágott felüket, kicsit kormosnak kell lennie. (a serpenyőbe alufóliát szoktam fektetni) A megmosott csontokat és a húst 3 liter hideg vízben feltesszük a hagymával és a kicsit összezúzott gyömbérrel főni. Nagyon lassan kell felforrnia-teljesen le kell habozni. 1 óra múlva egy serpenyőben megpirítjuk a többi fűszert és a leveshez öntjük. 4 evőkanál halszósszal ízesítjük, és addig főzzük, amíg a fartő megpuhul. Utána leszűrjük, a levet lehűtjük és teljesen lezsírozzuk. A főtt húst vékonyan felszeleteljük.

A rizstésztát 8 percig főzzük lobogó sós vízben, majd leszűrjük. Tálalásnál mindenki tetszés szerint szed a betétekből. Ha nem elég sós, akkor a halszósszal "sózzuk".

Erős-savanyú leves

Az erős-savanyú levest mindenki szereti nálunk, csak.... Csak ne tegyek bele gombát, tofut, a lányom szerint a húst is nyugodtan kihagyhatom és a szójacsíra sem fontos. Így a tökéletes változat leginkább egy nyomokban répát tartalmazó, csípős savanyú tojáslevesre emlékeztet. Ami remeg egy kicsit...Elég hosszú időbe telt, amíg rájöttem, hogy a burgonyakeményítő a titka annak a bizonyos kicsit kocsonyás állagnak.

Ahogy nézegetem a receptjeimet, kezd az az érzésem lenni, mint régen otthon, amikor mérgelődve olvastam Jamie Olivernél a kínai káposztáról és a piros currypasztáról,amit csak úgy leemelt a közeli bolt polcáról. Most tényleg abban a nagyon könnyű helyzetben vagyok, hogy nem gond a beszerzés és én is dobálózhatok a Sambal olek-kel meg a többiekkel. Csak azt nem tudom, hol szerzek túrót, tejfölt, meg tésztát egy tisztességes túrós csuszához. A tésztát még csak csak meggyúrom, de hogy a túró mennyire tud hiányozni....

Ezt a levest viszont otthon is gyakran készítettem, a Sambal olek helyett Erős Pistával, borecettel. Olvastam olyan "magyarított" receptet, ahol csalamádét használtak, ezenkívül csak hús került bele és erős a gyanúm, hogy néhány kínai büfében így is készítik. Én úgyis szerettem...Egyébként is le a kalappal a kínai büfék "magyarosodása" előtt. Kedvenc vadhajtásom a petrezselymes krumpli megjelenése, amit szívesen párosítanak az illatos-omlós csirkemellcsíkok mellé.

Hozzávalók

15 dkg sovány sertéshús vagy csirkemell
15 dkg tofu
3db szárított fafülgomba
1 közepes sárgarépa
10 dkg szójababcsíra
2 tojás
4 evőkanál burgonyakeményítő
2 evőkanál szójaszósz
4 evőkanál almaecet vagy rizsecet
1 kávéskanál sambal olek (darált chilipaprika)
só, bors
2 l húsleves vagy 2 erőleveskocka
tetejére újhagyma és szezámolaj

A szárított gombát 10 percig forraljuk, utána kihűtjük és vékony szeletekre aprítjuk.A húst gyufaszálnyi darabokra vágjuk, megöntözzük egy evőkanál szójaszósszal és egy kávéskanál burgonykeményítővel és 15 percig állni hagyjuk. A tofut óvatosan vékony szeletkékre (nagyon törik)daraboljuk, a sárgarépát vékony csíkokra aprítjuk. A burgonyakeményítőhöz 8 evőkanál vizet adunk és simára keverjük. A tojásokat két kávéskanál olajjal és egy csipet sóval felverjük.
A húslevest felforraljuk, szójaszósszal, sambal olek-kel és ecettel ízesítjük. Először a gomba, majd a hús és répa kerül bele a lébe, amikor újra forrni kezd, hozzáadjuk a tofut és a szójacsírát. Ismét felforraljuk, majd belekeverjük a feloldott burgonyakeményítőt és 2 perc csendes forralás után egy villán keresztül, folyamatosan belecsurgatjuk a tojást. Tálalásnál a tetejére újhagymakarikák és egy kicsi szezámolaj kerül.

2008. november 8., szombat

"Egészséges" csokitorta



Brit kutatók 2003-ban megalkottak egy aszpirint, sztannint, folsavat illetve 3 féle vérnyomáscsökkentőt tartalmazó új gyógyszerkombinációt, amely 78%-al mérsékelte a kardiovasculáris betegségek kockázatát. Nem sokkal később holland kutatók összeállítottak egy olyan diétát, amely azontúl, hogy pontosan ugyanezt a hatást éri el, természetes és finom alapanyagokat tartalmaz. Napi 150 ml vörösbort, 100g étcsokoládét, 68g mandulát, 2,7g fokhagymát és 400g zöldséget kell megenni, ezenkívül hetente 4-szer 114g halat. A diéta a Polymeal nevet viseli. Ennek a jegyében született az alábbi torta. A hal, a zöldség és a fokhagyma beillesztésén még dolgoznom kell, a bort meg nyugodtan megihatjuk mellé. Nem csak a vörös-, hanem a fehérborok is jó hatásúak, sztannin mindkettőben van.... Sütéshez fruktózt használok, mert nem emeli meg annyira a vércukorszintet, mint a répacukor és kevesebb is kell belőle.

Hozzávalók

300 gramm étcsokoládé
200 gramm mandula
70 gramm fruktóz vagy 100gramm kristálycukor
6 tojás
250 gramm vaj vagy margarin
vaníliaaroma



A mandulát és 200 gramm étcsokoládét külön-külön durvára darálom. A puha vajat habosra keverem a cukorral és egyenként hozzáadom a tojások sárgáját, majd a darált csokoládét és a mandulát, a vaníliaaromát és egy csipetnyi sót. A tojásfehérjéket kemény habbá verem és óvatosan beleforgatom az előbbi masszába. Egy 24 cm-es tortaformát kibélelek sütőpapírral, kivajazom és kilisztezem az oldalát is. Beleöntöm a tésztát és a tetejét kirakom a maradék, kis darabokra tört étcsokoládéval. Előmelegített 180 fokos sütőben kb. 50 perc kell neki, de tűpróbával ellenőrizzük. Vaníliafagylalttal tálaljuk, de szerintem önmagában is finom.

2008. november 5., szerda

"Belga" minestrone


A közeli boltban legalább 8 féle zöldségkeveréket árulnak a potage-hoz, vagyis a leveshez. A belgák rengeteg -szerintem nem túl finom-levest esznek, ezek nagyrészt zöldséglevesek "mindent bele" felkiáltással, másrészt krémlevesek de- tisztelet a kivételnek-ezek is egyenízűek.
Ha sok időm van, akkor hosszadalmasan, sokféle zöldségből készítem az igazi, olasz minestronét, de most csak egy belga turbováltozatra futotta. A tészta az itt kapható ún. coquilette-én mini szarvacskának hívom, parmezán helyett pedig rengeteg goudát reszeltek rá a gyerekeim, úgyhogy végén leves helyett inkább sajtos, zöldséges tészta lett belőle.....

Hozzávalók

500g vegyes zöldségkeverék
(sárgarépa, szárzeller, póréhagyma, kalifornia paprika, kelbimbó)
1 400g-os vörösbabkonzerv
200 g coquilette tészta
egy marék friss bazsalikom (nem túl apróra vágva) vagy egy teáskanál szárított bazsalikom
3 evőkanál olívaolaj


A tálaláshoz

reszelt Parmezán (helyette Gouda...)

Az olívaolajat felforrósítom, megpárolom rajta a nyers zöldségeket, megszórom apróra vágott bazsalikommal. Felöntöm másfél liter vízzel, hozzáadom a lecsepegtetett vörösbabot, igény szerint egy erőleveskockát. Ízlés szerint sózzuk. Amikor a zöldségek megpuhultak, belefőzöm a tésztát. Tálalásnál rengeteg reszelt sajtot szórunk a tetejére.

2008. november 3., hétfő

Guacamole



"Én a magam részéről a puristákhoz állok közelebb, azaz szerintem az Isten az avokádót elég jól kitalálta, nem hiányzik abból semmi. Más kérdés, hogy némi erős paprika, fokhagyma és citromlé sohase árt, ezért aztán a guacamole összetétele az én fogalmaim szerint: pépesített avokádóhús, finomra vágott zöld chili, kis fokhagyma, pár csepp citromlé, tortillachips. Ez így nagyon finom, másrészt meg minden javasasszony, sámán, vajákos és csodadoktor szerint roppant egészséges, tehát a guacomole fogyasztása közben az ember büszkén gondol arra, hogy íme, a halhatatlanok ételét fogyasztom, noha ezzel az erővel ehetnék csülköt is."

Amikor guacamole-t készítek,mindig eszembe jutnak Váncsa István fenti sorai. Úgy esett, hogy csülköt is ettünk vasárnap-nem én készítettem, hanem a piacról hoztuk. Jambonneau-nak hívják, kicsi, füstölt első csülök, amit ropogósra grilleznek. Egyébként nehéz füstölt húshoz jutni, a közeli boltokban eddig még csak füstölt csirkével találkoztam, ami nem találtam bizalomgerjesztőnek.

A piacon vettem jó érett avokádót, este guacamole-t ettünk tortillachips-szel. Lényeges, hogy puha legyen, különben nem tudjuk összenyomkodni, a turmixgép pedig meg sem mozdítja.

Hozzávalók

2 érett avokádó
2 gerezd fokhagyma
egy kis fej vöröshagyma fele
egy fél lime vagy citrom leve

1 kis csilipaprika (nálam ez a gyerekek miatt kimaradt)
0,5-1 dl tejszín-az avokádó érettségétől függ

Az avokádót meghámozzuk, kivesszük a magját, a fokhagymát és a hagymát apróra vágjuk, a csilit felkarikázzuk. Turmixgépbe tesszük, a lime-lé és kevés tejszín hozzáadásával simára turmixoljuk. Sózzuk, kicsit állni hagyjuk. Tortillachipssel tálaljuk.

2008. november 2., vasárnap

VKF.XX. Ribollita, avagy toszkán zöldségleves focacciával


Nem szerettem a levest. Helyesebben szerettem, de csak úgy, ha nem volt leve, megállt benne a kanál és nem volt benne hús. Mert a főtt húst aztán végképp nem... Így aztán Anyu repertoárja zöldséglevesekre korlátozódott, borsóleves nokedlivel, karfiolleves reszelttésztával, bableves csipetkével (a füstölt csülök nem került tiltólistára). De persze jöhetett a húsleves is rengeteg tésztával, amit maga gyúrt. Villával ettem a cérnametéltet.
A napköziben ettem először tojáslevest, amit rögtön megszerettem, de a a következő alkalommal torkomon akadt, mert akkor ecetet is borítottak bele (igen, a szó szoros értelmében borítottak!) és az erősen savanyú ízekkel is hadilábon álltam.
Aztán úgy látszik, felnőttem a levesekhez. Tanítottam egy ideig egy vidéki vendéglátóipari iskolában, ahol kifejezetten jól főztek a menzán. Itt szerettem meg a nyírségi gombóclevest és a tárkonyos ragulevest-főtt hús ugye, meg savanyú, ráadásul leve is volt....
A kegyelemdöfés a férjemtől érkezett, aki minden nap levest szeretne és ebben a gyerekek is partnerek. Úgyhogy ma már a krémlevesektől a ragulevesekig mindenfélét főzök. De a kanál mindegyikben megáll.....
Egyik nagy kedvencük a ribollita, amiről az Olasz kajákban (már megint Mr. Oliver...) olvastam először. Némileg átdolgoztam, mert az áztatott kenyér állaga nem tetszett, a ropogósra sült focacciát meg úgyis bele lehet dobálni utólag. Azért is szeretem, mert végre tudom, mit lehet kezdeni egy óriási kelkáposztával. Itt Brüsszelben minimum másfél kilós egy-egy példány a külső sötétzöld levelekkel együtt, amit mostanában már nem dobok ki. A külső levelek a ribollitába mennek, a belsejéből frankfurti levest vagy rakott kelt készítek.A focaccia nagyszerűen illik a leveshez, ehhez most egy Pain campagne nevű lisztkeveréket használtam, amely teljes kiőrlésű lisztet is tartalmaz.

Hozzávalók

egy nagy kelkáposzta a külső leveleivel együtt
2 közepes sárgarépa
1 nagy vöröshagyma
2 cikk fokhagyma
2 szál szárzeller vagy egy kis darab zellergumó
1 doboz 400g-os hámozott, darabolt paradicsomkonzerv
1 doboz 400g-os fehérbabkonzerv (inkább nagyszemű jó, mert nem fő szét)
1 erőleveskocka-elhagyható
olívaolaj
só,bors


A tálaláshoz

1 csokor petrezselyem
4 gerezd fokhagyma
extraszűz olívaolaj


A hagymát, a sárgarépát, a szárzellert és a fokhagymát robotgépben felaprítom vagy apróra vágom. 3 kanál olívaolajon fedő alatt lassú tűzön megpárolom. ( a lassú tűz lényege,nagyon hamar leég) Utána hozzáöntöm a paradicsomkonzervet és egy-két percig tovább párolom.A kelkáposzta sötétzöld külső leveleit kockákra vágom és a zöldségekhez adom, és addig kevergetem egy kis vizet hozzáadva, amíg egy kicsit összeesik. Utána hozzáadom a levétől leszűrt babkonzervet és kb. 1,5 l vizet (ha levet is szeretnénk...). Beledobjuk az erőleveskockát.30 percig főzzük takaréklángon. Tálaláshoz apróra vágott petrezselymet és fokhagymát teszünk a tányérokba, erre merjük a levest. Megöntözzük egy kanál jó minőségű extraszűz olívaolajjal.

Focaccia

Hozzávalók

500 gramm kenyérliszt (Belgiumban Pain campagne)
1 tasak szárított élesztő
3dl langyos víz
3evőkanál olívaolaj
1 teáskanál só
1teáskanál cukor
1 teáskanál apróra vágott rozmaring
frissen őrölt bors
olívaolaj a kenéshez

A meglangyosított lisztet összekeverem a szárított élesztővel, majd a többi hozzávalót is hozzáadom a rozmaring kivételével. Simára dagasztom. Kb. egy órát kell meleg helyen kelnie, majd újra átgyúrom. 1cm vastagra nyújtom (néha csak egyszerűen belenyomkodom egy 20cmX30cm-es tepsibe ) és még 25 percig kelesztem. Ökölbe szorított kézzel "lyukakat" nyomok a tésztába, majd olívaolajjal meglocsolom, rozmaringgal megszórom. 220 fokos (légkeveréses 200 fokos) előmelegített sütőben kb. 20 percig sütöm.
Related Posts with Thumbnails

Copyright

Az oldalon megjelenő fotók és írások a szerző tulajdonát képezik. Azokat kizárólag engedéllyel, a forrás megjelölésével lehet felhasználni.