A nagy vérnarancsháború-avagy karneválok Belgiumban

Kisgyerekként sokat ábrándoztam arról, hol élnék szívesen. Belgium sosem szerepelt az álmaim között. Atomium, Európai Unió, Manneken Pis, csipke, Standard Liège, Anderlecht-nagyjából ennyit ismertem ebből az országból. 4 éve élünk itt és most már nagyon sok dolog hiányozni fog, ha egyszer hazatérünk. Például a karnevál....

Európának ezen a részén a karnevál Utrecht-től délre nagy hagyománynak örvend, elsősorban a wallon területeken, de Hollandiában is megtartják. Idén két kisvárost is meglátogattunk, amelyet belga barátaink ajánlottak a figyelmünkbe.

Malmédy az Ardennekben fekszik és farsang idején a város apraja-nagyja az egészen kicsi gyerekektől a matrónákig jelmezbe öltözik és részt vesz a felvonuláson. Nagyon régi tradíció ez, az első feljegyzések 1459-ből származnak a karneválról. A jelmezesek rendekbe tömörülnek-mindegyiknek jelentése van és valamilyen "furfangja", amely a nézők "bosszantását" szolgálja.

A felvonulást a Long né-k (Hosszú orrúak) nyitják.

Később innen-onnan előbukkanva ütik bele az orrukat a szó szoros értelmében mindenbe. A Le long ramon-ok (Hosszú seprűjűek) 3m hosszú seprűjűkkel "lefejezik" a kicsit magasabbra nőtt nézőket a Les Longues-bresses-ek (hosszú kezűek) pótkezükkel kapják le a kalapokat. Mindannyian bohócruhába öltöznek, akárcsak a pierrot-k, akik fekete-fehér ruhájukban vérnaranccsal és dióval hajigálják a tömeget. A pierrot-ok ruhája városonként változhat, Spa-ban például a pierrot-rend tagjai piros ruhába és óriási fehér gallérba öltöznek. A rendbe egyébként nehéz bekerülni, csak meghatározott számú tagja lehet.

Az afrikaiakat szimbolizáló Sauvage-ok, egy jókora szőrbunkóval húznak a fejünkre, ha nem vagyunk elég éberek, a Le Boldji-k (pékek) pedig óriási péklapáttal veszik kezelésbe a hátsó felünket. Emellett felvonulnak a város iparosai-fodrászok, kertészek, boltosok-de az ő jelmezeik évről évre változnak. A hangulat nagyon vidám, fogy a sör és Malmédy híres mandulás töltött habcsókja, a baiser (ennek egy külön posztot szánok).Érdekes, hogy a vallon nyelv megőrzése érdekében a francia mellett ezen a nyelven is ki van írva minden.

A híresebb karnevált Binche (ejtsd:bens) rendezi, ez 2003 óta a világörökség része lett. Idén néztük meg először, mardi gras-n (húshagyó kedden), ugyanis az évnek ezen ez egyetlen napján vonulnak ki a híres"gilles"-ek (ejtsd:zsill). Jellegzetes jelmezeikben-amelyek nagyon bonyolult kézimunkával készülnek-1,50m magas strucctollból készült fejdíszben vonulnak végig a városon.

A képen látható púpjukat, illetve hasukat szalmával tömik ki.

A nagy napon már hajnali 4-kor elkezdik az öltözködést, majd bevonulnak a helyi vendéglőkbe és tradicionálisan pezsgővel és osztrigával indítják a napot (most már a füstölt lazacot is engedélyezik az osztriga helyett...) Ezután kezdődik a cortes (felvonulás) ahová három csoport kíséri el őket. Velük mennek a paysan-ok (parasztok) kék selyem ruhájukban, az arlequin-ek jellegzetes tarka jelmezben és a kicsi pierrot-ok pasztellszínű kosztümjeikben. Utóbbiakat mindig a helyi általános iskolások növendékei adják, még az is szigorúan meghatározzák, hogy melyik iskola tagjai minek öltözhetnek be.

Sajnos, amikor a karneválról olvastam, egy dolog elkerülte a figyelmemet: a vérnarancs.... A gilles-ek és barátaik ugyanis fejenként 25-40 kg narancsot szórnak szét. (Csak a gilles-ek közel ezren vannak...) Persze, nem ők viszik ezt a temérdek gyümölcsöt-külön hátizsákos csapatok cipelik előttük és töltik újra folyamatosan a gilles-ek kosarait, úgyhogy a muníció nem fogy..... Ők meg osztják. Mármint az idősebbek osztogatják, a sihederek azonban kézilabda átlövőket meghazudtoló stílusban vágják be a tömegbe a narancsokat. A környező házak ablakain kivétel nélkül drótháló feszül, különben menthetetlenül ripityára törne minden. A fehér házfalakon pedig folyik a szép bíborvörös lé. A malmedy-i pierrot-ok gyenge kezdők a gilles-ekhez képest. Harc ez a javából, ugyanis a nagy tömeg miatt mozdulni nem igen lehet, úgyhogy az ember csak rémülten kapkodja a fejét. Előttem betört orrú öregember, a mögöttem álló elegáns úrnak a fél szemüveglencséje bánja a gilles-ek támadását. De mindenki élvezi a népi játékot: el kell kapni a narancsot és minél többet összegyűjteni belőle... A gilles-ek pedig vidáman táncolgatnak a dobpergésre..

A végén másfél kg naranccsal tértem haza, egy orvlövésznek köszönhetően kissé összeragadt hajjal... A narancs levét kipréseltük és megittuk-így diadalmaskodtak végül a dámák a fársángon...