Párizs megér egy.... pho-t

Májusban Párizsban töltöttünk 3 napot, azóta várat magára ez a poszt, ami most mégiscsak felkerül ide. "Közérdekű " információkkal:)

Miután szép volt az idő, bérelt biciklivel, a Vélib'-bel barangoltunk egész nap, ami nagyon praktikusnak bizonyult. Szinte 2 utcánként (300m-enként) állnak a parkolókban a 3 sebességes biciklik, hogy minél hamarabb felpattanhasson rájuk bárki, akinek sürgős dolga van vagy csak városnézésre karikázna vagy éppen lekéste az utolsó éjszakai buszt. Összesen 1226 kölcsönző állomás van, többsége a centrumban. Elhajtunk az Eiffel-toronytól a Notre Dame-ig, közben nézelődhetünk, bárhol megállhatunk, a végén pedig letesszük a járművet egy parkolóba és gyalogolunk tovább. Ha meg újra biciklizhetnékünk támad, csak megkeressük a következő parkolót.

A nap végén 5 eurónkba került az egész akció és olyan helyeket láttunk közben, ahova ha metróval megyünk, sose jutottunk volna el. Az első 30 perc ingyenes, utána folyamatosan emelkedik a díj- így elsősorban rövid távokra éri meg, vagyis két program közötti közlekedésre tökéletesen alkalmas. Az idő számlálása kizárólag arra az időszakra vonatkozik, amikor használjuk a biciklit, tehát a kivételtől a beparkolásig számított időre és csak az újabb kölcsönzésnél kezd el újra ketyegni az óra. Egy napra 1 euro a Vélib' rendszerébe való bekerülés díja (az éves díj 29 euro), ezt az első kerékpár kölcsönzésekor vonják le. Szükségünk van még egy bankkártyára, amiről le tudják vonni a 150 euro-s kauciót, amit ha végleg visszaadjuk a biciklit, visszautalnak a számlánkra. Ugyancsak nap végén vonják le az egész napi használat díját.

A kerékpárok különben nagyon kényelmesek, elől van egy kis kosaruk is, ahova beletehetjük a holminkat. Lakattal is ellátták őket, de szerintem egyszerűbb inkább beadni a parkolóba és később újat kivenni. Néha mi is megzavarodtunk, és kerestük a bicikliket, amikor leesett, hogy ezzel most nem kell foglalkoznunk.

Végül a slusszpoén. Mit gondoltok, hol szerelték össze ezt a közel 17000 biciklit? Nálunk,Tószegen...

Megnéztünk néhány időszaki kiállítást, sétálgattunk a Szajna-parton, vacsora céljából pedig a kínai negyedet szemeltük ki.

Végigsétáltunk az Avenue Choisy-n és a 129. szám előtt hosszabb sorra lettünk figyelmesek. Pho 14.-vietnami étterem-hirdette a tábla piros-sárga betűkkel, mint később megtudtuk, a két szín a szerencsére és a gazdagságra utal Vietnamban. A sorbanállók nagy része láthatóan az ázsiai országból érkezett, sokan családdal jöttek, ami egyértelműen jó jelnek tűnt. Be is álltunk a várakozók közé és ahhoz képest, hogy legalább húszan ácsorogtak előttünk, 5 perc múlva kaptunk egy asztalt. Helyesebben helyet szorítottak nekünk az utcai közös asztalnál, ahol mindenki mély tálakból kanalazta a phot, a végén pedig a tányért felemelve jóízűen kihörpölte a levét.

Első pillantásra kicsit bizarrnak tűnt az egész, de nagyon vidám volt a hangulat. Beszélgettünk a szomszédainkkal, a pincérrel, aki mindent elmondott, amit a pho-ról tudni lehet.

A pho egész egyszerűen levest jelent. Egy egzotikus ízesítésű húslevest, amelyet csontokból, marha vagy csirkehúsból főznek. Tálalásnál többféle húsbetét közül választhatunk: a "complet" főtt és hajszálvékonyra szeletelt nyers marhahúst, pacalcsíkokat takar. Lehet csak nyers hússal vagy csak főtt hússal, simán főtt csirkével rendelni. Kérhetünk hozzá külön húsgombócokat. Főtt rizs-metélttészta mindegyik adaghoz jár, ez is benne van a levesben.A levessel egyidőben hoznak egy nagy tálat ecetes vöröshagymával, citrommal,szójacsírával, chilipaprikával, korianderlevéllel és thai-bazsalikommal, ezzel ki-ki ízesítheti a saját adagját. Tehetünk bele hoisin-mártást is.

Előételnek vietnami tavaszi tekercset rendeltünk salátalevelekbe tekerve, mentával ízesítve. Sok volt és annyira finom, hogy itthon is elkészítettem-Chili és Vanília könyvében megtalálható az autentikus recept.

Ezután következett a pho. A pacalos-mindenes változatot kértem, óriási adagot hoztak.

Gyakran készítek pho-t otthon, de ezt a szintet soha nem fogom elérni, pedig a receptem nagyon hasonló. (Annyira jó volt, hogy másnap is vissza mentünk). A lé a sokféle csontnak és húsnak köszönhetően nagyon ízes, bár gyanítom, hogy egy kis nátrium-glutamát itt is besegíthetett.

Desszertnek azért még megkóstoltam egy tápiókagyöngyös, banános desszertet, pirított szezámmaggal a tetején, ez is megegyezik Chili receptjével (kipróbáltam, nekem nagyon ízlett, család nem szerette).

A pho-k a párizsi árakat figyelembe véve nagyon olcsók, 6,5 euro volt egy nagy adag, hasonló a tavaszi tekercsé is, a desszertek pedig 3,5 euro körül vannak.

Ha intim hangulatra vágyunk, kerüljük el. De ha egy fárasztó nap után nagyon megéheztünk és és ennénk valami jót, olcsón, akkor irány a kínai negyed.