Jó pár éve nagyszabású szilveszteri bulira készültünk. Eszter barátnőm éppen egyedül volt, ezért előre megbeszéltük, hogy nálunk alszik és másnap velünk tart az újévi sültmalac-lakomán. Még soha nem sütöttem malacot, átböngésztem néhány szakácskönyvet és Stahl Judit zöld könyvében megtaláltam az ideális receptet. Egész éjszaka alacsony hőmérsékleten sül a malac, délben pedig vajpuha, ropogós bőrű sült lesz belőle. Pont ez kell nekünk-szilveszter este bevágom a sütőbe, nyugodtan alszunk délig, amikor csak hipp-hopp előkapom a tepsit.
A budaörsi hipermarketben malaccomb nem volt-de volt kismalac. Nem nagyon nézegettem, súlyra megfelelt-vittem is haza. Elkezdődött a buli, indításként felhajtottunk egy-egy pohár kir-t (fehérbor vagy pezsgő egy kis feketeribizlilikőrrel). Rögtön jó kedvre derültünk és Eszterrel nekiláttunk a malacnak. Kivettem a zacskóból, beleborítottam a tepsibe. Óhhhhh-mondta Eszter szomorúan. Olyan volt a malac, mint egy Anne Geddes fotó. Egy malacruhába öltözött csecsemő. Én ezt nem tudom megsütni. De kidobni sem. Végül is a sütés mellett döntöttünk, de fűszerekkel bedörzsölve is szomorú látványt nyújtott. Gyorsan beraktam a sütőbe, hogy ne is lássuk.
Hála a további koktéloknak, vidám lett a buli. Másnap reggel is jó hangulatban ébredtünk. ABüszkeség és balítélet ment a tévében, akkor 6 éves kislányom elbűvölten kiáltott fel - itt van "kolinfircs". Ezen meg később a Wembleyben koncertező, örökifjú Paul McCartney-n és az előtte ugráló, hangosan "Póli"-t visítozó nagymamakorú rajongókon nagyokat röhögtünk.
Aztán előkerült a malac. A sütés nem sokat segített rajta, de már nem csecsemőre hasonlított, hanem a péklapátra mégiscsak ráülő, kemencében sült Jancsira..... Mi Eszterrel nem sokat ettünk belőle, leginkább azért, mert nem volt mit.... 3 kg malacból egy marék hús lett.
Azóta jó pár év telt el. Eszter megtalálta a párját, idén gyűrűt hozott a Jézuska. A jóhírről tegnap értesültem. Eszembe jutott a malac, kolinfircs és Póli. Hallgattunk egy kis Beatlest, délután megnéztük a Büszkeség és balítélet utolsó részét a lányommal, de malac nem volt. Nem is lesz. Helyette sült füstölt húst ettünk (német termék, nagyon jó) és elzászi savanyúkáposztát, krumplipürével.
Boldog, jókedvben, finom ételekben-italokban gazdag újévet kívánok Mindenkinek!
Elzászi savanyú káposzta
Hozzávalók
10 deka kockákra vágott baconszalonna
1 kg savanyúkáposzta
1 kis fej vöröshagyma
2 -3 dl száraz fehérbor (rizling)
1 babérlevél
3 szem koriandermag
3 szem borókabogyó
cukor (ízlés szerint)
húsleves, esetleg egy fél erőleveskocka 2,5 dl vízben feloldva (opcionális)
A káposztát felaprítjuk , ne nagyon kicsire, egy-két vágás bőven elegendő. Ha nagyon savanyú, vagy gondunk van az ízesítésével, kicsit kimossuk.A szalonnát megpirítjuk, a megpirult kockákat kiszedjük (bent is hagyhatjuk). A szalonnazsíron megpirítjuk a hagymát, utána rádobjuk a káposztát. A korianderrel, a babérlevéllel és a borókával fűszerezzük, hozzáöntjük a bort. Annyi húslevessel vagy vízzel öntjük fel, hogy éppen ellepje. Lényeges, hogy egy kicsit lucskos legyen, ne száradjon ki. Ha nagyon savanyú lenne, egy kis cukrot is adhatunk hozzá. Addig kell főzni, ameddig a káposzta puha lesz, de nem fő szét (30-40 perc)
2 megjegyzés:
Jó kis írás, élveztem:) Boldog új évet!
:) Nagyon jó! Ugyan már az sms kapcsán is jót nosztalgiáztam, de azért így mégiscsak más! Szegény malac... ("aki" mára már aggastyán lehetne)! Azért egyszer még csapni kéne egy hasonló bulit! :) (Ezúttal esetleg mi jövünk - már, ha ti jöttök.)
Megjegyzés küldése