Van nekünk egy sárgabarackfánk. 8 éve ültettük, de eddig még 10 baracknál több sosem termett rajta. "Idén megmutatja magát"-mondta minden évben bizakodva a papám, de ezen már csak röhögni tudtunk. Nem mutatta meg magát sem a barackfa, sem a meggy, sem a szilva. Évekig Széplakon a Siónál vettük az apró barackot, hogy legyen egy pár üveg baracklekvár a fánkhoz, a palacsintához meg a zserbóhoz.
Idén végre minden megmutatta magát. Úgyhogy most cukrot veszünk és üvegeket koldulunk. A fa még roskadásig van barackkal, de ma, a 30. üveg után befejezzük a lekvárkészítést. Barackból. Mert málna, egres, josta van még sok, az őszibarack meg még csak ezután jön.
Ez a lekvár régi családi recept alapján készül és még nem ettem finomabbat. Az a legjobb, ha nagy méretű barackból (nekünk a kecskeméti fajta van) készül és vannak benne félérett szemek is. Mindig kis adagokban főzzük, rövid ideig, a régi réz habüstben (rozsdamentes edényben is meg lehet csinálni.), ezért marad világos a színe.
Hozzávalók (egy adagból 2 és fél üveg(0,7dl) lekvár lesz)
1 kg hámozott, magozott sárgabarack
60 dkg kristálycukor
szalicil
rum vagy barackpálinka a tetejére
Vizet forralunk és a barackokat annyi időre mártjuk forró vízbe, hogy a héját könnyen le tudjuk húzni. A kristálycukorhoz hozzáöntjük a barack levét és kb. fél dl vizet. Felfőzzük a szirupot, amikor forr, hozzáadjuk a barackot. 10 percig főzzük majd forrón sterilizált üvegekbe töltjük. Megvárjuk, amíg teljesen kihűl (mi általában 1 napot várunk). Egy evőkanál alkoholban feloldunk egy késhegynyi szalicilt és a lekvárok tetejére merünk annyit, hogy a felületüket ellepje. Ezután dupla celofánnal lekötjük.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése