Spenót, tükörtojás, sültkrumpli

Életemben kétszer kerültem közelebbi kapcsolatba a közétkeztetéssel. Alsós koromban, amikor két évig napközis voltam, és az egyetemen az ún. á la carte jegyek kapcsán. Míg az utóbbira kifejezetten szívesen emlékszem-olyan helyeken ettünk, mint a Kárpátia, a Bölcs Bagoly vagy a Közgáz menzája, az előbbi kifejezetten rossz emlékeket ébreszt bennem. Persze a legendás csokoládémártásos piskótát én is nagyon szerettem, de a csütörtök reggeli meleg tej, föllel a tetején-mosogatóvíz szagú műanyagbögrében tálalva, az uzsonnára kapott savanyú túrós kenyér rettenetesek voltak. Akkoriban az étel elosztása az asztaloknál történt-legkisebbként (nem értem el a 20 kg-ot és a 110 cm-et is alulról közelítettem) mindig én kaptam utoljára. Amit szerettek a többiek, abból kevés jutott-amit nem, abból az összes maradékot a tányéromba merték. Az ebédek közül a legnagyobb csalódást a főzelékek okozták, mert még véletlenül sem emlékeztettek az otthon megszokottra. A spenót híg volt és keserű és csak egy keménytojás árválkodott rajta. Ebből aztán kaptam bőven...

Ennek ellenére ma is ez az egyik kedvencem és a gyerekeim is nagyon szeretik.

Persze úgy, ahogy otthon készült: krémes, enyhén fokhagymás, tükörtojást és sült hasábburgonyát ettünk hozzá.

Hozzávalók:

30 dkg friss spenót

1 liter tej ( vagy 8 dl tej és 2dl tejszín)

1 zsemle (nem baj, ha száraz)

2 diónyi vaj

3 csapott evőkanál liszt

2 gerezd fokhagyma

A zsemlét beáztatjuk annyi tejbe, amennyi ellepi. Egy lábosban felolvasztunk egy diónyi vajat és rádobunk egy marék spenótot. Kicsit megpároljuk, majd adagonként hozzáadjuk a többi spenótot. Kihűtjük és kinyomkodjuk a levét. A spenótot és a tejbe áztatott zsemlét összeturmixoljuk (ha kell, adunk még hozzá tejet).

Egy diónyi vajat felolvasztunk és 3 evőkanál liszttel híg, világos rántást készítünk. Felöntjük a spenótos turmixszal. Folyamatos keverés mellett felforraljuk-tejjel a megfelelő sűrűségűre hígítjuk. A fokhagymát apróra vágjuk, sóval eldörzsöljük-ezzel ízesitjük a spenótot.