Hideg napokra-Francia hagymaleves

A francia hagymaleves volt hosszú ideig az egyik mumusom. Rendszerint ábrándozom az ételekről, elolvasok egy receptet és elképzelem az ízét. Ezt a levest nagyon markáns ízű, igazi téli, melengető ételnek gondoltam, ehelyett egy mosogatólészerű, híg lötty főtt a fazékban furcsa nokedliszerűségekkel (ezt nem is tudtam mire vélni). A népszerű, igen termékeny szakácskönyvírónő akkor még megbízhatónak tűnt, ennél a receptnél számoltam le vele véglegesen.

Évekig nem mertem neki futni, de aztán megint elolvastam egy receptet és muszáj volt kipróbálni. Azóta nagyon gyakran főzöm, különösen "köhögős" időszakban, jobb, mint a hagymatea...

Hozzávalók

3 közepes fej hagyma
6 dkg vaj
1 evőkanál liszt
1 erőleveskocka vagy 1,2 l húsleves
1 dl száraz fehér bor
só, bors

Betét

1 kis fej vöröshagyma (nem fontos)

Tálalás

szikkadt bagett esetleg toastkenyér
gauda sajt (eredetileg gruyere-t használnak)

A hagymákat vékony karikára vágom és a vajon megpárolom (nem szabad megpirulnia). Megszórom liszttel és felöntöm 1,2 dl vízzel vagy húslevessel. Ha nincs húsleves, akkor beledobok egy erőleveskockát. Megsózom. Addig főzöm takaréklángon, ameddig a hagyma megpuhul. Ezután turmixolom, hozzáadom a bort és a hajszálvékonyra vágott, betétnek szánt hagymát. Addig főzöm, ameddiga hagyma meg nem puhul.

A bagettet vékony szeletekre vágom, sütőben vagy grillben megpirítom az egyik felüket, majd a másik felükre rászórom a sajtot és addig sütöm, amíg a sajt megolvad. Tálaláskor a tányér aljába tesszük a sajtos, pirított kenyeret és rámerjük a forró levest.

Mi a leveshez egy 2007-es évjáratú Côtes du Ventoux fehérbort (Cuvée St. Roch) ittunk, amit provence-i kirándulásunkon találtunk egy pincében a Carpentras felé vezető úton.