Adventi mézes krémes

Sütis néne megelőzött a mézes krémessel, de végül úgy döntöttem, leírom az én verziómat. Ezt a blogot főleg a gyerekeimnek szánom, hogy egy helyen megtalálják azokat a recepteket, amiket szeretnek és ne kelljen annyit keresgélniük és telefonálniuk, mint nekem, ha elfelejtek valamit. Ezért írok le néha olyan dolgokat is, amelyeket egy gyakorlott sütő-főzőnek nem kell magyarázni.

Ezt a süteményt akkor sütöttem először, amikor egy vidéki gimnáziumban tanítottam, ahol mindenkinek megünnepeltük a névnapját. Ilyenkor az ünnepeltnek illett előrukkolnia valamilyen süteménnyel. Lehetőleg olyannal, ami krémes... A probléma ott kezdődött, hogy én odáig csak kelttésztákat, linzereket, kevert tésztákat sütöttem, egyebet soha. Előkaptam a Maci által is dicsért Vasi-zalai parasztételek című szakácskönyvet és kinéztem belőle ezt a mézes krémest. A tésztával nem is volt gond- összeállt, ahogy kellett- betettem a hűtőbe pihenni. Ezután megfőztem a tejbegrízt, de ahogy hozzákevertem a vajhoz, szétesett az egész. Folyt valami lé, középen meg egy csomós massza meredezett. Nekiestem egy botmixerrel, de nem lett bizalomgerjesztőbb. Azután újra a tészta következett. Már attól megijedtem, hogy a tepsi hátán kell sütni, mert ilyenről még csak nem is hallottam. Ráadásul úgy megkeményedett, hogy komoly fizikai munka volt kinyújtani. Újabb akna, hogy nem tudtam, mekkora tepsire gondolt az asszony... 4 lap, dehát mekkora lap? Össze-vissza foltoztam a tésztát , mert szakadt, ráadásul nem is lett elég (a legkisebb tepsimre se...) Az első lap végül nagy nehezen megsült, leszedtem a tepsiről. A helyén zsíros liszt maradt.... Mosogatás, új zsír, elolvadt, rászórtam a lisztet, rántásszerű massza lett egy pillanat alatt..... Nem fokozom tovább, meg lett a végén a négy lap, kettő miszlikbe törve, de a másikak viszonylag épen. A grízes krém csak egy rétegre lett elég, úgyhogy a lekvárt kentem kétszer. 2 lexikonnal lesúlyoztam, aztán megfáradtan aludni tértem. Másnapra megpuhult, nagyon finom lett, úgyhogy azóta többször is nekifutottam. A receptben azért kitérek arra, hogy a buktatókat hogyan lehet elkerülni..... Hogy mitől ádventi? Azon túl, hogy adventre készült, tettem egy kiskanál mézeskalácsfűszert a tésztába....

Hozzávalók

Tészta

4 dkg zsír
1 tojás
1 kávéskanál szódabikarbóna
2 evőkanál méz
2,5 evőkanál tej
15 dkg cukor
45 dkg liszt
1 teáskanál mézeskalácsfűszer

Krém

15 dkg porcukor
1 zacskó vaníliáscukor
20 dkg vaj
2 dl tej
2 evőkanál búzadara

10 evőkanál ribizli vagy málnalekvár

A tojást, a zsírt, a szódabikarbónát, a tejet, a mézet és a cukrot gőz felett 5 percig főzzük. (Kell hozzá egy fémtál, amit pontosan rá tudunk illeszteni egy lábos tetejére. A lábosban vizet forralunk, de a víz ne érje el a fémtál alját. Habverővel keverjük)

Melegen belekeverjük a lisztet (ezt a fémtálban tegyük meg), aztán deszkára borítjuk és 2 cipót formálunk belőle. Fél órát pihentetjük.

Közben (lehetőleg egy teflonlábasban) felforraljuk a tejet (pici vizet is tegyünk hozzá, nehezebben ég le), hozzáadjuk a búzadarát és folyamatosan keverve addig főzzük, amíg megkeményedik. Kihűtjük (de teljesen!) A puha vajat (célszerű órákkal előbb elővenni a hűtőből vagy 10 másodperc a mikroban) kikeverjük a vaníliáscukorral és a porcukorral. Kanalanként hozzáadjuk a tejbedarát. (lehetőleg ne maradjon csomós, de nem nagyon lehet érezni, ha kisebb csomók vannak benne...)

Begyújtjuk a sütőt 180 fokra. Gáztepsi hátát letisztogatjuk, vékonyan bekenjük zsírral és belisztezzük. Lisztezett deszkán megpróbáljuk pont akkorára nyújtani az egyik cipót, mint a tepsi háta ( ha túl kemény a tészta, 10 másodperc mikro segít rajta). Feltekerjük a tésztát a sodrófára (lazán!) és a tepsi felett letekerjük. Ahol hiányzik egy kis darab, az esetleges lelógó részekből pótolhatjuk, a toldozás nem fog látszani. A sütőt állandóan figyelni kell, mert nagyon hamar megég (az én sütőmben 5 perc volt). Amint kivettük a sütőből, kettévágjuk (még a tepsi tetején, és mindjárt körbe is vághatjuk, hogy szép legyen a széle.) Gyorsan szedjük le a tepsiről, mert amint hűlni kezd, törik. A tepsit letöröljük egy papírtörlővel, újra bezsírozzuk, lisztezzük. A másik adag tésztát úgyanígy sütjük meg.

Kiválasztjuk a lapok közül a legszebbet, ez lesz majd a teteje. A legalsó lapot megkenjük a lekvár felével. Ráborítjuk a következő lapot, erre jön a tejbegrízes krém, aztán újabb tészta, lekvár és a negyedik lap. A tetejére teszünk egy tiszta deszkát vagy nagy lapos tálcát, ráteszünk két nagy könyvet és lepréseljük a süteményt. Egy éjszakát állnia kell, hogy megpuhuljon.

Vigyázat, mert lopják....