Karcagi ferdinánd tekercs -belga módra

Chili és Vanília,azaz Mautner Zsófi blogját a kezdetektől olvasom. Szinte minden ízlik,amit készít,ami meg nem,az csak azért nem,mert valamelyik alapanyagot nem szeretem. Ha vendégek jönnek, az ő szakácskönyve az első, amit előveszek és a siker mindig biztos.  Adtam már így török és mexikói vacsorát, készítettem kínai dim sumot. 

A legnagyobb sikert mégis egy olyan recept aratta,ami egyébként nem is vág annyira Chili és Vanília profiljába. A kötözött galuska leves leírása előtt megemlíti Jász-Nagykun-Szolnok megyei családi gyökereit és néhány a megyéhez köthető ételt,köztük a  ferdinándot. Ferdinándról nekem csak Ferenc Ferdinánd jutott eszembe, de azt elképzelni sem tudtam,mit nevezhettek el róla.

A téli Stahl-magazinban aztán lehullt a lepel, a ferdinánd nem más mint egy különleges,nagyon finom kelttészta. (Zsófi második könyvében is szerepel  a recept). A Kicsit belgásítottam a receptet, a mazsola beáztatásához  Mandarine Napoleont használtam. Ez egy speciális likőr,andalúz mandarinból és konyakból áll,a napóleoni időkben kísérletezte ki egy vegyész. Hogy még narancsosabb  legyen az íze,az öntetbe is reszeltem egy kis narancshéjat.

A tésztát kenyérsütőgépben dagasztottam, a csigák feltekerését is egyszerűsítettem Zsófi receptjéhez képest.

Hozzávalók:

A tésztához:

1+2 dl tej

1 teáskanál kristálycukor

2,5 deka friss élesztő

50 dkg liszt

1 kávéskanál só

3 tojássárgája

5 dkg vaj megolvasztva

1 kávéskanál só

A töltelékhez:

18 dkg vaj (szobahőmérsékleten)

18 dkg porcukor (barna cukrot használtam)

1 vaníliarúd kikapart magjai vagy egy csomag vaníliás cukor

10 dkg mazsola

1dl narancslikkőr  vagy rum (Mandarine Napoleon)

A tetejére

5 dkg cukor

2 dl tejszín

1 narancs lereszelt héja

Tésztakészítés kézzel vagy dagasztógéppel:

1dl tejet meglangyosítunk,hozzáadjuk a cukrot és belemorzsoljuk a friss élesztőt. Ha kézzel dagasztunk,megvárjuk,amíg az élesztő felfut, utána az összes hozzávalót összeöntjük és kemény kalácstésztát dagasztunk.(ez géppel 6-7 perc). Utána meglisztezzük a tetejét, letakarjuk és meleg helyen 1 órát kelesztjük.

Tésztakészítés kenyérsütőgéppel

Ha kenyérsütőgéppel dolgozunk , akkor a tartályba először beleöntünk 2 dl tejet , hozzáadjuk az olvasztott vajat és a tojások sárgáját. Beleszitáljuk a lisztet és  a tetejében készítünk egy kis bemélyedést.Ideöntjük a langyos tejjel és a cukorral elkevert élesztőt.Egy kis lisztet keverünk az élesztőhöz és megvárjuk,amíg a kovász megkel (akkor kelt meg, ha ujjal benyomjuk a tetejét és az ujjunk helye megmarad) Ezután elindítjuk a tésztakészítő programot és 1 perc múlva hozzáadjuk a sót.Az én gépem (Severin) másfél óra alatt végez.

Töltelék készítés:

A mazsolát beáztatjuk a narancslikőrbe vagy a rumba. A porcukrot habosra keverjük a vajjal és vanília kikapart magjával vagy a vaníliás cukorral.

Öntet

A tejszínt összekeverjük a cukorral és a reszelt narancshéjjal.

Ha a tészta megkelt,lisztezett gyúródeszkán átgyúrjuk. Kettéosztjuk és egyenként kinyújtjuk téglalap alakúvá. (20X30cm) A cukros vaj felével megkenjük,megszórjuk a mazsola felével,bejgliszerűen feltekerjük és 8 darabra vágjuk,8 csigát kell kapnunk. A másik felével ugyanígy járunk el. Vajjal kikent nagyobb kerek formába (vagy két kicsibe) rakjuk a csigákat. Jénaiba is lehet, de akkor langyos sütőben kezdem a sütést. Letakarva 1 órát kelesztjük.

A sütőt 190 fokra (gáz 5-ös fokozat) melegítjük elő. 20 percig sütjük a csigákat,majd kivesszük a sütőből és a tetejére locsoljuk az öntetet. Ezután 220 fokra (7-es fokozat) emeljük a sütő hőmérsékletét és alufóliával letakarva még 20 percig sütjük. Sütés végeztével tálra borítjuk és langyosan tálaljuk.

Egy kis India - Aloo gobi, ha szeretitek a karfiolt..

Brüsszeli hét évünk három nemzet jegyében telt el. Először a marokkói konyhát tanulmányoztuk az alattunk lakó Casablancából érkezett család jóvoltából. Miután egyszer megemlítettük,hogy mennyire szeretjük a marokkói konyhát,gyakran hoztak kóstolót, kuszkuszt,tajine-t,süteményeket. 

Második lakásunk egy társasház ötödik emeletén volt, a harmadik szintet pedig az indiai követség bérelte négy család számára.  A színes szárikba öltözött nők egész nap együtt voltak, fel-alá járkáltak a lakások között. Társalgásunk főleg a bedobott áruházi prospektusok fordítására korlátozódott,ami alaposan feladta nekem a leckét,mivel angol tudásom enyhén szólva basic, ők pedig egy szót sem beszéltek franciául.

"Barátságunk" akkor mélyült el,amikor leesett az első hó. 4 éve nem esett annyi, hogy szánkózni is lehessen, de akkor igen.A kis indiai gyerekek még soha nem láttak se havat, se szánkót, úgyhogy elhívtuk őket magunkkal a közeli erdőbe.Jött a papájuk is, aki szomorúan nézte az önfeledten szánkózó gyerekeket. "Na ilyet se látnak egyhamar. Jövő héten áthelyeznek Szaúd-Arábiába." Az indiai diplomatáknál ugyanis az a szokás,hogy az európai külszolgálat után mindig Európán kívüli terület következik.

Indiai barátainktól nem kaptunk kóstolót. Csak a szagokból.... Valamilyen rejtélyes oknál fogva a konyhájuk elszívója összeköttetésben állt a mi fürdőszobánkkal, úgyhogy állandóan képben voltunk.Megjött a családfő, indul a vacsorakészítés.Olaj a tűzre, curry melegít. Abban az időben a fürdőköpenyem mindig olyan "illatos" volt,mintha egy indiai étteremben lennék felszolgáló. Valamiért nem szerettem akkoriban az indiai konyhát.

Most egy belga pékség van a közelükben. Veszélyes,mert olyan finom kalácsillatot hoz néha a szél,hogy azonnal sütnöm kell valamit.

Az indiai konyhának azóta megkegyelmeztem, gyakran készítek csatnikat,citromos rizst. Egy Krisna-völgyi kirándulás után  a férjem kijelentette, hogy mostantól vegán lesz és csak ilyen ételeket főzzek,úgyhogy belevetettem magam Govinda konyhájába. Egy egész hétig főztem rendületlenül,amikor észrevettem,hogy a két nagyobb gyerekkel derekasan neki látnak egy szép szál lángolt kolbásznak.

Akkor egy időre félretettem az asafoetidát meg a garammasalát... (magamban lábszagízű fűszereknek hívom őket, ettől függetlenül szeretem) Most olvasom,hogy az asafoetidát bűzös husángnak hívják. Jól körbeírtam.

De az aloo gobihoz néha előveszem őket.Miután sok nehezen beszerezhető fűszer kell hozzá,egy egyszerűbb variációt is leírtam.  Nem lesz pont ugyanolyan,de az indiai ízvilágot hozza, a májnak pedig igen jót tesz. Főleg a kurkuma.

Hozzávalók:

egy nagyobb fej karfol rózsákra szedve (lemértem,700 gramm volt)

két nagy fej vöröshagyma apróra vágva

2 gerezd fokhagyma apróra vágva

5 közepes burgonya, megtisztítva,kockákra vágva

2 paradicsom kockákra vágva és egy evőkanál paradicsompüré 

1 kávéskanál fekete mustármag

1 kávéskanál reszelt megtisztított friss gyömbér

1 kávéskanál római kömény (nekem csak őrölt volt)

2 kávéskanál garammasala

1 kávéskanál asafoetida

2 kávéskanál kurkuma

3 evőkanál olaj

só,bors

Fűszerek egyszerűen:

2 kávéskanál curry

1 kávéskanál őrölt gyömbér

2 kávéskanál kurkuma

1 kávéskanál cayennei bors (ha bírjuk a csípőset)

A tálaláshoz

friss korianderlevél

Lime

joghurt

A forró olajba beletesszük a fekete mustármagot, az asafoetidat és a római köményt (ha őrölt,akkor nem!!!). Megvárjuk,amíg a mustármag pattogni kezd, ekkor hozzáadjuk a hagymát és megpároljuk. (ne piruljon meg) Ezután belekeverjük a kurkumát, a fokhagymát,a garammasalát és a gyömbért. ( ha őrölt római köményünk van azt is) Beleforgatjuk a krumplit és a karfiolt, végül hozzáadjuk a paradicsomot és a paradicsompürét. Sózzuk, borsozzuk. Felöntjük annyi vízzel,hogy éppen ellepje és fedő alatt puhára főzzük. Fontos, hogy a karfiol ne főjön szét.

Egyszerűsített variációnál mindent a párolt hagymához keverünk.

Friss korianderlevéllel, lime-lével és joghurttal tálaljuk.

Marokkói grill- A legjobb taboulé és brochette de poulet

Végre-végre-végre  sok hét elteltével megláttuk a napot és a hőmérséklet is elérte a 20 fokot. Eddig esett függőlegesen,vízszintesen,ferdén, kaptunk jégesőt,süvített orkán. Aszály nem lesz egy darabig, az biztos, sőt akkora a belvíz a kertünkben, hogy rizst is termeszthetnék. De egy született belga számára ez nem újdonság, csak a szokásos tavaszi időjárás.

Olasz barátnőmet kérdeztem a múltkor, hogy nem hiányzik-e neki Róma, a meleg,de határozott választ kaptam: nem.Brüsszel multikulturális és ez neki sokkal érdekesebb,mint a mediterrán klíma... Háááát...

Ami a multikulturalitást illeti, igaza van. Nagyszámú bevándorló érkezett a 20-as, 30-as években Olaszországból, Spanyolországból, aztán jöttek a Maghreb országokbeliek, belga Kongóból a fekete afrikaiaik. Végül mi,kelet-európaiak. De van indiai negyed, kínai-thai bevásárlóutca, nepál étterem,szinte minden kultúra fellelhető. 

És persze ennek köszönhetően van minden,ami szem-szájnak ingere. Ma marokkói napot tartottunk, merguez-t és keftát vettem a piacon, de a csirkét magam pácoltam és a köretet is én készítettem. A tabulének jó párszor nekirugaszkodtam már, de  sosem lett olyan,mint amilyet a marokkói éttermekben lehet enni. Most viszont úgy tűnik,megvan az ideális recept. Mazsolával nagyon különleges, de ki is lehet hagyni.  

Tabulé

Hozzávalók:

300 gramm bulgur vagy kuszkusz

4 db közepes paradicsom

fél kígyóuborka

1 fej lilahagyma

50 gramm mazsola

1 zöld citrom leve

1 nagy csokor petrezselyem

1 nagy csokor menta

3 evőkanál olívaolaj

só,bors

A mustáros vinaigrette-hez

1 evőkanál mustár

2 evőkanál borecet vagy balzsamecet

5 evőkanál olívaolaj

A bulgurt forró sós vízben 8 percig főzzük,utána teljesen kihűtjük. Ha kuszkuszt használunk,akkor 2 dl forrásban levő sós vizet öntünk a kuszkuszra és egy fedővel vagy zsírpapírral letakarjuk, amíg a vizet teljesen beszívja. A mazsolát a nedves bulgur közé szoktam keverni, ennyi nedvesség elég ahhoz,

Közben a paradicsomot és az uborkát kis kockákra vágjuk,felaprítjuk a lilahagymát. A megmosott petrezselymet és a mentát nagyon apróra vágjuk. A bulgurhoz keverjük a zöldségeket,meglocsoljuk olívaolajjal és a zöldcitrom levével .Sózzuk,borsozzuk és legalább 3 órára a hűtőbe tesszük.

Közben elkészítjük a mustáros vinaigrette-t , a hozzávalókat egy habverővel jól összedolgozzuk. Tálalás előtt öntjük a zölséges bulgurra és alaposan összekeverjük.

 Brochette de poulet

Hozzávalók:

500 gramm csirkemell

A páchoz:

1 közepes fej vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

1 zöld citrom leve

egy kis csokor korianderlevél

3 evőkanál olívaolaj

1 evőkanál ras el hanout

só

kis fanyársak a sütéshez

A csirkét vékony csíkokra szeleteljük. A vöröshagymát nagyon apróra vágjuk,a fokhagymát lereszeljük. , a zöld citrom levét kinyomjuk. A korianderlevelet felaprítjuk.Mindent összekeverünk,ami a páchoz kell és 30 percig ebben marináljuk a csirkedarabokat. Nyársra húzzuk és faszénen megsütjük.

Thai fűszeres húsgombócleves-egzotikusan és egyszerűen

A függőség karácsonykor kezdődött. Kaptam ugyanis egy szakácskönyvet a férjemtől. Miután leginkább levest enne levessel, mondanom se kell, hogy ez egy leveskönyv. 100 soupes gourmandes a címe : cukkinileves brie sajttal, mandulás zellerleves és hasonló finomságok sorakoznak fel a távol-keleti egytálételnek is beillő levesek mellett. Az elsőként kipróbált recept az utóbbi kategóriába tartozik, mert a nagy sikerű pho után biztosra akartam menni.

Olyannyira sikerült, hogy azóta a pho szóba sem kerül. Az első héten háromszor kellett újrafőznöm, mostanra kiegyeztünk heti egyben. Hétfőnként tornászni járunk a lányommal, az itthon maradt férfiaknak ilyenkor készítek egy nagy adagot, de az egyre növekvő mennyiség dacára nem sikerült még úgy hazaérkeznünk, hogy egy kistányérnál több maradt volna. Valószínűleg csak a tisztesség kedvéért hagynak valamit a fazék alján. 

A levesben van néhány egzotikus alapanyag, amelyeknek otthon nehéz a beszerzése- Brüsszelben a Delhaize sajátmárkás termékként forgalmaz darált kaffirlime levelet, koriandert,citromfüvet -ezek majdnem olyanok, mintha frisset használnánk. Pak choi-t (ez egy kínai zöldség, szerintem a mangoldra hasonlít legjobban) az Abattoirs-on szoktam venni, több zöldségesnél is kapható.

A könyv közli a receptnek egy olyan variációját is, ahol az egzotikus hozzávalók könnyen beszerezhető alternatíváival dolgozik. Pak choi  helyett kínai kelt vagy spenótot használ., a kaffirlime és a citromfenyérfű helyett pedig reszelt zöldcitromhéjat.Így is kipróbáltam, nem lehet észrevenni a különbséget. Sőt, minél többféle zöldség került bele, annál finomabb lett. Én mindig az alább megadott mennyiség dupláját főzöm ötünknek. Helyesebben hármuknak...

Hozzávalók:(4 személyre) - Egzotikus variáció

4 újhagyma megtisztítva apróra vágva  

2 kis piros chilipaprika felaprítva

500 gramm darált sertéshús

2 gerezd fokhagyma felaprítva

5 cm friss gyömbérgumó megtisztítva, nagyon apróra aprítva

4 citromfenyérfű felaprítva 

6 kaffirlime levél (vagy 3 kiskanál aprított kaffirlime levél)

2 evőkanál  halszósz

2 evőkanál olaj

200g pak choi csíkokra vágva

1 piros kaliforniai paprika csíkokra vágva

1,7 liter húsleves

4 kávéskanál citromlé

2 evőkanál korianderzöld

A darált húst összekeverjük az újhagymával,a fokhagymával, a chilipaprikával, a a gyömbér és a citromfenyérfű felével, végül a korianderzölddel. Sózzuk. 

A húslevest a kaffirlime levelekkel, a megmaradt gyömbérrel és citromfenyérfűvel, illetve a halszósszal felmelegítjük.

A húsmasszából kb. 40 kis gombócot formázunk, ezeket egy kis olajon átsütjük, és amikor egyenletesen megpirultak, a levesbe öntjük őket.

A pak choi-t és a kaliforniai paprikát kicsit átsütjük egy kanál olajon  és mindenkinek a tányérjába merünk belőle. Erre öntjük a forró levest a gombócokkal. Citromlével ízesítjük.

Hozzávalók : ( 4 személyre) -Egyszerűbb variáció

1 kis fej hagyma felaprítva

2 kis chilipaprika (gyerekeknél kihagyható)

500 gramm darált sertéshús

2 gerezd aprított fokhagyma

5 cm friss gyömbér apróra vágva vagy 1 kiskanál szárított gyömbér

1 zöldcitrom reszelt héja

1,7 liter húsleves

2 evőkanál olaj

200 gramm csíkokra vágott kínai kel 

1 kaliforniai paprika vagy vékony csíkokra vágott sárgarépa vagy szójacsíra stb.

4 kávéskanál citromlé

kínai tojásos metélt vagy smack tészta (opcionális)

A darált húst összekeverjük az újhagymával,a fokhagymával, a chilipaprikával, a a gyömbér és a reszelt zöldcitromhéj felével. Sózzuk, borsozzuk

A húslevest  a megmaradt gyömbérrel és reszelt zöldcitromhéj felével felforraljuk.

A húsmasszából kb. 40 kis gombócot formázunk, ezeket egy kis olajon átsütjük, és amikor egyenletesen megpirultak, a levesbe öntjük őket. Ezután főzhetünk bele tésztát, ha tartalmasabb levest szeretnénk.

A kínai kelt és a többi zöldséget kicsit átsütjük egy kanál olajon  és mindenkinek a tányérjába merünk belőle. Erre öntjük a forró levest a gombócokkal. Citromlével ízesítjük.

Lime-os sajttorta avagy majdnem in memoriam Zöld

Akik olvassák a blogot, találkoztak már a Zölddel. 12 éves lesz az idén és típusára nézve Suzuki Swift, a legkisebb, legfapadosabb fajtából.  Zöld most Brüsszelben van, a nyáron ellopott Szürke helyett vele jöttünk ki  és igen jó szolgálatot tett addig, amíg a Szürkével kapcsolatos biztosítási huzavona véget ért.

Kint társra is lelt egy hasonló korú zöld Opel Corsa személyében, aki nem olyan megbízható,mint a Zöld, de azért szeretjük őt is. Időnként felforr a vize, egy kis olajat is enged, meg a legváratlanabb pillanatokban megáll. Hosszú ideig ők alkották a járműparkunkat, végül megjött Szürke utódja és vele a döntés: a Zöld megtette kötelességét, a Zöld mehet... haza Budapestre.

Aztán múlt vasárnap beütött a ménkű... Reggel elhűlve észleltük, hogy valaki éjszaka meglátogatott bennünket, amíg aludtunk. Számba vettük a károkat: néhány műszaki cikk, biciklik,sok-sok üveg bor, amit hosszú éveken keresztül gyűjtöttünk össze. És bónuszként a két öreg autó.. Megtalálták a slusszkulcsokat és vitték őket is.

Elég nehezen tértünk magunkhoz. Önmagában az a tény, hogy miközben nyugodtan alszunk fent, lent kirabolnak, eléggé megingatja az ember biztonságérzetét. Mindezt vasárnap reggel fél hétkor, zárt (!) ajtók mellett. A rendőrség javaslatai az önvédelmi sportok gyakorlásáról szintén nem lelkesítettek, bár azóta kétszer is voltam Bodycombat-n. (Később a nyomozó mégis a "maradjanak csendben vagy bújjanak el" variáció mellett tette le a voksát. Elképzeltem, amint a betörők, megtalálnak a szekrényben-akkor már inkább a "kard ki kard"...)

A férjem a borait siratta, de megnyugtattam, hogy miután a tárolási körülményeink borhűtő meg pince hiányában igen messze vannak az ideálistól, néhány üveg ecet biztos volt közötte, hadd mérgelődjenek ők is. Ezentúl nem gyűjtünk bort, hanem amíg lehet, megisszuk. Nekem a legjobban persze a Zöld fájt: mintha egy régi barátomat vesztettem volna el. 

De vannak még csodák: tegnap a két Zöldet megtalálták Anderlechtben , a brüsszeli csikágó legsötétebb részén. Furikáztak velük egy-két kört aztán megszabadultak tőlük. És csak örülhetünk, hogy ilyen egyszerűen.Ja, és egy üveg bort bent hagytak a csomagtartóban, nem ajándéknak, a mienk volt az is....

A Zöldek érkezését belga sajttortával ünnepeltük. Ez egy kicsit könnyebb, mint az amerikai sajttorták, kekszalapként pedig egy belga specialitást, a híres Speculoos kekszet használom CV nyomán. Otthon fahéjas omlós keksszel váltanám ki, de aki hozzá jut, feltétlenül próbálja ki speculoossal. A keksz megsüthető otthon is, barna cukorral készül, a fűszerkeverék pedig fahéjat, szegfűszeget, szerecsendiót,ánizs és gyömbért tartalmaz, de ötfűszer keverék is jó hozzá. 

A sajttorta töltelékéhez fromage frais-t használunk, ami Belgiumban sokféle változatban kapható a zsírszegénytől kezdve a nagyon magas zsírtartalmúig. Nekem jobban ízlik, mint a sokkal drágább és zsírosabb Philadelphia. A "maigre" (sovány) változatot használom, mert a keksznek is magas a zsírtartalma. Otthon krémes túróval helyettesíthető vagy krémsajttal. A lime saját ötlet, nagyon karakteressé teszi az ízét.

Hozzávalók (24  cm-es  formában sütve)

30 dkg keksz 

10 dkg vaj

75 dkg fromage frais (krémsajt)

20 dkg cukor

1 csomag vaníliáscukor

3 tojás

1 lime lereszelt héja és leve

A sütőt 200 fokra melegítjük. Sütőpapírral kibélelünk egy 24 cm-es tortaformát (az enyémnek 2cm-es pereme van). A vajat felolvasztjuk, a kekszet késes konyhai aprítógéppel ledaráljuk. Összekeverjük és az így kapott masszával kibéleljük a tortaformát. 5-10 percre a sütőbe tesszük, amíg egy pici színt kap. Közben az aprítógépbe beledobáljuk a többi hozzávalót és alaposan összekeverjük. Ha nincs gépünk, akkor nagyon fontos, hogy szobahőmérsékletű krémsajttal dolgozzunk, mert csomós lesz a töltelék. A keveréket a tészta tetejére öntjük és kb. 30 percig sütjük. Akkor jó, amikor a töltelék megszilárdul.

Ólomüveg sütemény - ha kevés a karácsonyfadísz

Kevés a dísz. Kevés a szaloncukor. A mézeskalács is. ( Persze, mert nagy a fa....) Kéne ólomüveg süteményt sütni....

De nem fogok. Mikulás előtt kipróbáltam, az eredmény nagyon szép lett, de az odavezető út felért a Mont Blanc megmászásával (Himalája-effektus). Másrészt hála Edinának és Lacinak rengeteg szaloncukrunk van.....

Több helyen is olvastam erről a süteményről, amit inkább nevezzünk emberi fogyasztásra is alkalmas dísznek. Egy blogban savanyúcukor helyett gumicukrot emlegettek, a biztonság kedvéért beszereztem mindkettőt. Kemény cukorkából nem volt nagy választék: kólás, ibolyás vagy nagyon savanyú sokszínű. (utóbbit vettem a szín miatt). A gumicukornál a gumimaciknak szavaztam bizalmat,mert azt egyébként is szeretik a gyerekek.

Ami még nagyon fontos: olyan szaggatókra lesz szükségünk, amelyekből kicsi és nagy formánk is van. Én idén a német Aldiban tettem szert egy ilyen készletre.

A tésztánál Kiskukta receptjét használtam, de harmadnyi mennyiséggel dolgoztam, ebből is elég sok lett.

A savanyúcukrokat még reggel megtörte mozsárban a lányom, de miután egyéb dolgom is akadt, 3 órát állt a kis tálakban a cukorpor. Természetesen sziklává keményedett,mert anyuka, aki egyébként kémia szakos, nem vette számításba, hogy a cukor higroszkópos, vagyis köti a vizet nagyon... Nekiestünk újra, nekem meg új mozsarat kellett vennem.

A tésztával nem volt gond, kiszaggattuk, cukorpor a közepébe-aztán be a sütőbe.

Kevés a cukorpor. Megolvadt szépen, de nem tölti ki a likat. Nem baj, tettünk még bele. Sült tovább. Tészta nyers, a cukor viszont karamellizálódott. Barna mind.

A következő adagnál korrigáltunk. Előbb bement a tészta 5 percre, utána bőven cukorpor. Gyönyörű. Lásd a képet.

Vérszemet kaptunk. Gumimacik jöttek. Zöld, fekete, piros, narancs. Nem fértek be a lyukakba, úgyhogy fej és végtag amputáció következett. Undorítóan olvadt a sütőben, ráadásul beitta a tészta is. Különösen a fekete rút. A tepsiből lehetetlen kiemelni, hozzáragad a zsírpapírhoz is. Reménytelen.

A szépeket még egy kis cukormázzal is feldíszítettem, aztán mehettek az iskolai karácsonyfára. Néhány mohó családtag azért megdézsmálta, de csodák csodája másnap nem hiányzott belőle több. Az íze ugyanis fertelmes.

Hozzávalók:

750 gramm liszt

250 gramm porcukor

200 gramm méz

150 gramm vaj

3 tojás

1 teáskanál szódabikarbóna

1 kávéskanál őrölt gyömbér

1 kávéskanál szegfűszeg

1 kávéskanál fahéj

töltetlen keménycukorka

A vajat és a mézet felolvasztjuk gőz felett. Levesszük a tűzről, hozzáadjuk a tojásokat és a szódabikarbónát. Utána a többi hozzávalót is belekeverjük. Egy órát pihentetjük folpackba csomagolva (nem kell hűtőbe tenni).

Közben mozsárban megtörjük a kemény cukorkákat.

180 fokra bemelegítjük a sütőt. Lisztezett deszkán 2-3mm vastagra nyújtjuk a tésztát, kiszaggatjuk. A tetejébe szúrunk egy kicsi lyukat, így könnyebb lesz felfűzni. 5 percre sütőbe tesszük, azután a közepébe öntjük a cukorport. Addig sütjük, amíg a cukorpor megolvad, de még nem karamellizálódik.

Advent 3. Diós-marcipános friandise ribizlilekvárral

Mindjárt itt van advent második vasárnapja. Mondanom sem kell, hogy a Doboz megint üres.... Úgyhogy ma újabb receptek kerülnek kipróbálásra: indul a mogyorós-karamellás gúla és narancsos csillag hadművelet. Ha sikerül, akkor holnap felteszem a képeket és a recepteket és vasárnapig elkészülhetnek. Addig is egy újabb kedvcsináló recept abból a bizonyos német adventi süteményes könyvből.

Marcipános, diós friandise, szerintem nagyon szép neve van.Keresgéltem a net-en, hogy van-e magyar megfelelője a friandise-nek, de azt hiszem, ez egyszerűen a francia aprósütemények gyűjtőneve. Lehetnek sósak is, de döntően édesek. Az a lényeg, hogy kézzel lehessen enni..

A tésztát a késes robotgépemben készítettem el, utána nagyon keveset kellett kézzel gyúrni, ami nagyon fontos az omlós tésztáknál. Sajnos,a díszítéshez nem maradt dióm, pedig úgy lenne igazán szép. Az otthonról hozott készletem nagyon megcsappant, itt pedig tényleg aranyárban mérik.

Hozzávalók (50 darabhoz)

200 gramm hideg vaj

400 gramm liszt

150 gramm porcukor

1 nagy csipet só

1 tojás

200 gramm dióbél

100 gramm marcipánmassza

100 gramm ribizlilekvár

100 gramm keserűcsokoládé

1 darab 123 kcal/517 kjoule

A a kis darabokra vágott vajból, a lisztből, tojásból, a porcukorból és a sóból gyors mozdulatokkal (minél kevésbé olvadjon meg a vaj) sima tésztát készítünk. Folpackba csomagolva 1 órát pihentetjük a hűtőben. Közben félreteszünk 50 szem dióbelet a díszítéshez, a maradékot pedig durvára vágjuk. A vágott diót összekeverjük a ribizlilekvárral és a marcipánmasszával.

1 óra leteltével 200 fokra melegítjük be a sütőt (légkeveréses 180 fok). 50 kis golyót formálunk a tésztából. Kilapítjuk őket és mindegyik közepére teszünk egy kicsit az elkészített masszából. Beburkoljuk a tölteléket, golyókat formázunk és mindegyik golyóra teszünk egy szem diót.

Zsírpapírral bélelt vagy alaposan kizsírozott tepsibe tesszük a golyókat és 20 percig sütjük.

Amikor kihűltek, a keserű csokoládét vízfürdő felett felolvasztjuk, a folyékony, nem túl meleg csokoládét egy kis zacskóba tesszük (pl. fagyasztó zacskó vagy uzsonnás zacskó), amelynek a végén pici lyukat vágtunk. Ennek segítségével berácsozzuk a sütemények tetejét. Fémdobozban sokáig eláll(na).